Irdatlan összeget tesz ki világszerte a kiberbűnözéssel okozott kár – bár az Egyesült Államok és Kína GDP-jét még nem érte el, de 10 ezer milliárd dollár felett van már évente, és 2028-ra elérheti a 14 ezer milliárdot is. Jól jövedelmező, gyorsan növekvő „iparágról” van tehát szó, amely folyton változik, alkalmazkodik, ahogy kiszorítják valahonnan, rögtön új réseket keres és talál.

A kiberbűnözők elsősorban a pénzre hajtanak, de ha más a céljuk (például politikai), akkor is jelentős anyagi kárt tudnak okozni. Plafon nincs, kezdve onnan, hogy lenullázzák egy magánszemély számláját, ellehetetlenítenek egy kisvállalkozást vagy egy nagyobb céget, de szélsőséges esetben akár egy egész ágazatot, sőt egy nemzetgazdaságot is.

Szintén nem jó hír, hogy nem is kell különösebb informatikai tudás ahhoz, hogy valakiből kibercsaló legyen, a dark weben készen kínálják a csaláshoz szükséges adatokat, eszközöket a csapatokban dolgozó, részterületekre specializálódott kiberbűnözők. Így nem túl nagy befektetéssel (akár pár száz vagy néhány ezer dollárból) össze tudja válogatni a csalást tervező, mire van szüksége ahhoz, hogy átvágjon más embereket, cégeket.

Megmutatták azt is,

hogyan néz ki a dark web

– ezek a „mini internetek” éppen olyanok ránézésre, mintha egy weboldalakon járnánk, de mégsem elérhetők bárki számára, csak aki ismeri a belépési utat, módot.

Annak viszont könnyű dolga lesz, aki a zavarosban akar halászni, vagy tiltott, lopott dolgokat akar venni. A dark weben marketplace-eknek kinéző felületeken kereskednek mindenféle illegális dologgal, van saját fizetési rendszerük, call centerük a reklamációk kezeléséhez, és biztonsági rendszerekkel is védik magukat, például az adathalász támadásoktól. A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy veszélyes felkészületlenül belépni ezekre a felületekre.

Az etikus hackerek eközben azért dolgoznak, hogy kiszűrjék a rendszerek hiányosságait, hibáit, így próbálják védetté tenni azokat a támadásokkal szemben. A bankok is számos eszközzel igyekeznek védekezni a csalások ellen, ezért például etikus hackereket is alkalmaznak, hogy ne lehessen feltörni a rendszereiket. A szakemberek elmondása alapján a banki rendszerek védettek a kibertámadásokkal szemben – pontosabban maguk a fizetési rendszerek biztonságosak, a számlákat nem lehet csak úgy feltörni. Persze a bankoknak lehetőség szerint azért is mindent meg kell tenniük, hogy az ügyfeleik is védettek legyenek.

Márpedig maguk az ügyfelek nem védettek,

mögöttük ugyanis nem áll szakembergárda, a csalók újra és újra képesek megtéveszteni őket, és végül is hozzájutni a pénzükhöz.

The post Jövő héten startol a központi visszaélésszűrő rendszer – védettebbé válhatunk a pénzünkre vadászó csalókkal szemben first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu