Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) július 11-én arra figyelmeztetett, hogy ahogy melegedik a tenger hőmérséklete a kontinens partjainál, úgy emelkedhet a Vibrio nemzetségbe tartozó baktériumok felbukkanásának esélye. A kórokozók ezen csoportjára – sok más mikroorganizmus mellett – a köznyelvben húsevő baktériumokként is szoktak hivatkozni, kissé tévesen.

Egyes Vibrio-fajok képesek

• emésztőrendszert;
• nagy koncentráció esetén fület;
• illetve nyílt seb mellett lágy szövetet
• érintő betegséget okozni.

Ezekre vibriózisként hivatkoznak. A „húspusztítónak” tekinthető fertőzés a szövetek elhalásával jár, és vérmérgezéshez vezethet.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az egyik patogén faj a Vibrio vulnificus, de összesen mintegy tucatnyi változat képes vibriózist előidézni. Az érintett baktériumok jól elboldogulnak a part mentén, ahol a sós és édesvíz keveredik, így a nyári fürdőzés során valóban jelentenek bizonyos mértékű kockázatot. Ennek kapcsán érdemes hozzátenni: a kórokozókat sokszor nem is magukban a tengerekben, hanem például a folyótorkolatokban mutatják ki.

Az ECDC szerint a Vibrio-fajokat nyáron gyakran detektálják a Balti-tenger partjainál. Az európai észlelések nagyrészt ide, a Fekete-tengerre, illetve az Északi-tenger és az Atlanti-óceán egyes részére korlátozódnak, de többek között a Földközi-tengerben is kimutatták már a kórokozókat, igaz, itt általában kis mennyiségben.

Az ECDC friss adatai alapján a kockázat a Fekete-tengerben különösen magas, a Balti- és az Északi-tenger egyes részein enyhe vagy közepes,

Európa más partvidékeinél viszont jelenleg lényegében elhanyagolható.

A kontinensen évente összesen akár több száz esetet is regisztrálhatnak.

Mivel a magas hőmérséklet kedvez a fajok szaporodásának, a globális felmelegedés hosszú távon fokozhatja a kockázatot, a kórokozók ráadásul új területeken is elterjedhetnek. A Balti-tenger mentén található országokban az elmúlt években valóban esetszám-növekedést tapasztaltak, különösen a nyári hőhullámok alatt.

Nem ez az igazi húsevő baktérium

A legtöbb esetben a Vibrio-fertőzés szennyezett étel, főként kagyló fogyasztása révén alakul ki, de akár a víz lenyelésével is létrejöhet. Ez a fajta betegség hasmenéssel, hányással, lázzal és hasi görcsökkel jár.

A szöveti elhalás jóval ritkábban lép fel, ilyenkor a láz mellett az érintett terület elszíneződése, duzzadttá, fájdalmassá, gennyessé válása árulkodó. Amennyiben a baktérium a véráramba is bejut, súlyos, akár halálos betegség alakulhat ki.

Ugyanezen fertőzéstípus miatt a sajtóban néha húsevő baktériumként hivatkoznak a Vibrio-fajokra, ezt a kifejezést valójában inkább a Streptococcus pyogenesre célszerű használni,

hiszen ez felelős a szöveti elhalásos esetek döntő többségéért.

Erről a kórokozóról, illetve a húsevőnek nevezett baktériumokról korábban részletesen beszélt a 24.hu-nak dr. Péterfi Zoltán infektológus.

Ugyan a Vibrio okozta szöveti pusztulás ritka, ha viszont egyszer kialakul, igen veszélyes következményekkel járhat. A súlyos betegséget gyakran amputációval próbálják kezelni, ötből egy ember azonban néhány napon belül belehalhat az állapotba.

A vibriózis elsősorban a legyengült immunrendszerű, illetve krónikus vesebetegségekben küzdő emberekre jelent fenyegetést. A CDC szerint Amerikában évente 80 ezer eset lehet, ezekből 100 végződik halállal.

Korai felismerés esetén az állapot antibiotikummal kezelhető, a lényeg azonban a megelőzésen van: kerüljük a nem megfelelően elkészített tenger gyümölcseit, nyílt sebbel – akár egy friss piercinggel – pedig ne fürödjünk tenger- vagy brakkvízben.

The post Kell-e tartani az európai tengerekben terjedő húsevő baktériumoktól? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu