Varga Zsuzsa
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége (Európa Könyvkiadó, 2010, 404 oldal)
Milan Kundera 1984-es könyve egyszerre regény és történelmi-politikai-filozófiai értekezések laza gyűjteménye. Regény, mert egy szerelem történetét meséli el a fiatal sebészorvos, Tomáš és a kisvárosi pincérlány, Tereza megismerkedésétől egészen időskorukig, előtérben az ő életutukkal és kapcsolataikkal, háttérben meg a prágai tavasz eseményeivel és következményeivel, emigrációval és orosz invázióval. És esszékötet, mert ezt a történetet únos-untalan megszakítja egy-egy jól irányzott monologizálással olyan dolgokról, mint isten és az emberi bélműködés kapcsolata, a kommunizmus giccse vagy Sztálin fiának halála.
Kundera könyvében a legkülönlegesebb talán karaktereivel ápolt belsőséges viszonya: valahogy úgy ír róluk, mint egy bölcs, megengedő édesapa. „Regényem alakjai az én saját, meg nem valósult lehetőségeim. Ezért mindegyik alakomat egyformán szeretem és egyformán borzadok tőlük: mind átlépett valamilyen határt, amit én csak kerülgettem” – fogalmaz. Olyan közel enged hozzájuk, amilyen közel csak fikciós szereplőkhöz kerülhet az ember, s addig mesél róluk türelmesen, míg meg nem értjük minden szeszélyes, különös döntésük miértjét. Ilyen mélyen megmerítkezve a lelki világukban lehetetlen nem kedvelni ezeket a karaktereket: az ábrándozó Terezát, a nőcsábász Tomášt, a lázadó festőnőt, Sabinát és a hősszerelmes tanárt, Franzot. A regény a közöttük kibontakozó szerelmi sokszöget és az emberi kapcsolatok feloldhatatlan ellentéteit boncolgatja – a legfrappánsabban talán abban a két fejezetben, melyekben a Sabina és Franz közötti félreértések lajstromát, a Meg nem értett szavak kisszótárát mutatja be. Mit várhat az ember egy kapcsolattól, ha már a legalapvetőbb kifejezések is egészen mást jelentenek mindenkinek?
És Kundera szereplőinek nemcsak egymás furcsaságaival és hibáival kell megbirkózniuk, de – mivelhogy az íróhoz hasonlóan a cseh történelem egy meglehetősen sötét fejezetében „születtek” – kénytelenek számot vetni olyasmivel is, amivel békeidőben keveset foglalkozik az ember: a haza jelentésével, a politikai/eszmei megalkuvás lehetőségével, a hivatásról való lemondással. Nem kis témák ezek, nem is túl felemelőek, és nem is véletlenül állítja őket Kundera a már emigrációból írt könyve fókuszába. Mégis van valami mély szépség és személyesség Tomáš és Tereza történetében. Azon kívül, hogy A lét elviselhetetlen könnyűsége a világ egyik legszebb könyvcíme, az olvasási élményt is remekül előrevetíti.
Rainbow Rowell: Carry on (Macmillan Children’s Books, 2019, 528 oldal)
Ha ismerősen cseng az árva varázslófiú története, akinek ködös próféciák jósolták meg születését, és akinek ifjú vállaira a komplett mágusvilág megmentésének súlya nehezedik, az természetesen nem véletlen: a Carry on leplezetlenül és meglehetősen gátlástalanul merít a Harry Potter-könyvekből, tulajdonképpen egy roppant kreatív, és némiképp kritikus átirata J. K. Rowling történetének. Csak kicsit kevesebb náci ideológiával, és jóval több humorral meg inkluzivitással.
The post Képzelt terhesség, londoni orgiák és a lét elviselhetetlen könnyűsége – ezekről olvastunk augusztusban first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
