A magyar szabadság története elválaszthatatlan a keresztény államiságtól. Aki ezt eltagadja, nem szabadságot véd, hanem történelmet hamisít
– indokolta meg hétfőn a közösségi médiában, Lánszki Regő országos főépítész, építészeti államtitkár, hogy miért került mégis kereszt a gellérthegyi Szabadság-szobor talapzatára.
Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn délelőtt ugyanerről azt írta: „a kereszt nem lehet politikai furkósbot”, vagyis szerinte aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet.
Nem egészen egy évvel ezelőtt kapott szélesebb nyilvánosságot, hogy kereszt kerül a több mint 20 milliárd forintból megújuló Citadella talapzatára. A fővárosi főépítész akkor azt mondta, hogy semmi szükség az eredeti koncepció megváltoztatása és egy újabb szimbólum elhelyezésre a szimbólumokkal úgyis telezsúfolt területen.
Az elképzelés azonnal széleskörű tiltakozást váltott ki, számos közéleti szereplő ellenezte. Mások mellett Bencsik András kormánypárti publicista, a Demokrata főszerkesztője is amellett érvelt, hogy nem illik a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára, de egy jezsuita szerzetes is úgy nyilatkozott, hogy ez tovább mélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között. Kisfaludi Strobl Zsigmond, a Szabadság-szobor alkotójának jogörökösei kezdetben szintén ellenezték az elképzelést.
Lánszki Regő szerint viszont ami a Gellért-hegyen épül, az „nemcsak beruházás: felelősségvállalás a múltért, a jelenért és a jövőért és értékteremtés”. Szerinte a kormány Budapest elhanyagolt értékeit adja vissza városnak, és a vitatott beruházást a Várkert Bazárhoz, a Millenárishoz, a Vigadóhoz, valamint a Kossuth térhez hasonlította. A beruházásban Budapest lehetséges szerepére utalva azt írta:
más is megtehette volna, mi tettük meg.
Lázár János államtitkára szerint a Szabadság-szobor környezete nem választható el a magyar történelemtől, és nem is kell elválasztani. A szabadság – mint írta – nem a semmiből terem, hanem „van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség”. Szerinte ezért szimbolikus jelentőségű, hogy a kereszt a tiltakozás ellenére helyet kapott a Szabadság-szobor talapzatán. Az államtitkár tagadta, hogy a beruházás önkényből született, szerinte a Citadella és a szobor környezetének átalakítása kizárólag minden érintett jogszerű hozzájárulásával valósulhatott – és valósulhat meg. Lánszki Regő közölte azt is:
a Citadella és a Szabadság-szobor környezete teljes egészében jövő tavasszal készül el.
The post Kereszt a Szabadság-szobor talapzatán: megszólalt az országos főépítész first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
