E sorok írója kolozsvári származású és büszke erre. Erős személyes kötődése van az RMDSZ számos régebbi és újabb vezetőjéhez. Tanácsadóként több RMDSZ-kampányt is segített. Meggyőződéssel vallja, hogy a Szövetség az egyik legnagyszerűbb „politikai termék”, amit a Kárpát-medencében élő magyarok az elmúlt 35 év alatt megalkottak, és Európában is különlegesnek számító politikai alakzat.
1. Az RMDSZ fölöslegesen támogatta az első fordulóban Crin Antonescut
A helyzet egyszerű. A tavalyi első – majd az eltörölt második – forduló sokkja után Kelemen Hunor azt javasolta a koalíciónak, hogy állítson közös jelöltet, nem lévén más esély arra, hogy a minden bizonnyal előbb-utóbb kizárt Calin Georgescu szavazatainak nagy részét is behúzó szélsőjobboldali jelölt előretörését megállítsa – George Simion akkor még nem volt jelölt, de várható volt, hogy ha Georgescut eltiltják az indulástól, akkor ő indul majd helyette, és ez így is történt.
Az is nyilvánvaló volt, hogy a koalíció nem állíthat olyan közös jelöltet, aki a két nagy párt, a PSD (szocdemek) vagy a PNL (nemzeti liberálisok) beágyazott politikusa, azaz a „rendszer” megtestesítője. Kelemen több nevet is bedobott, köztük Nicusor Danét is, de a koalíciós többség végül Crin Antonescu mellett döntött. Az, hogy Antonescu tíz éve kivonta magát a román politikából, akkor még előnynek tűnt. Az meg, hogy nem volt igazán átütő jelölt – és legfőképpen a két nagy párt csak tessék-lássék támogatta a kampányát –, csak később derült ki.
Az azóta szétesett koalícióval való szolidaritás mellett az RMDSZ-nek még egy oka volt arra, hogy kitartson Antonescu mellett: az előrejelzések nagy többsége szerint neki volt nagyobb esélye legyőzni Simiont a második fordulóban. Aki nem hiszi, nézze meg a közvélemény-kutatásokat példásan összesítő Wikipédia-oldalt.
Néhányan – vicces módon elsőként a magát liberálisnak tartó erdélyi magyar ellenzék sorából – próbálták Antonescut úgy beállítani, mintha magyarellenes volna, mert tizenakárhány évvel ezelőtt tevékenyen részt vett a marosvásárhelyi orvostudományi egyetem magyar karának beszántásában, de szemben azokkal a gesztusokkal, amelyeket Antonescu jelen időben a kampányban tett a magyaroknak (látogatás Székelyföldön, a magyar közösség többszöri elismerése), a múlt felhánytorgatása körülbelül annyira releváns, mintha Magyar Pétert a Diákhitel Központ élén vagy Churchillt a brit liberális pártban eltöltött évei miatt vonnák kérdőre.
Aztán a végén persze kiderült, hogy egyedül az RMDSZ végezte el a házi feladatát a három koalíciós párt közül,
és Antonescu csak az erdélyi és partiumi magyarok által nagyobb számban lakott megyékben (Bihar, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár) tudott győzni, a PSD és a PNL által dominált megyékben meg Simion győzött az első fordulóban, míg Nicusor Dan csak Kolozs megyében és Bukarestben végzett az élen. Körülbelül 300–320 ezer magyar ember szavazott így is Antonescura, ami az összes szavazat 16 százaléka.
Utólag könnyű, de értelmetlen okosnak lenni a politikában. Az RMDSZ decemberben legfeljebb abban hibázott, hogy hozzá hasonlóan felelős és önvédelmi magatartást tételezett fel a PSD-vel és a PNL-vel kapcsolatban. És csak négy hónappal később derült ki, hogy ez tévedés volt.
2. Az erdélyi magyarok Orbán által megvásárolt, néha románnak, néha egyszerűen csak fasisztának nevezett tömeg
Nem, ismételten kiderült, hogy nem az. Rekordmagas részvétel mellett példás egységben szavazták le az Orbán Viktor által támogatásra ajánlott George Simiont, aki Orbán üzenetét magyarnyelvű szórólapokon tovább erősítette. Két oka is van ennek.
The post Keszthelyi András: Mire lehet büszke az RMDSZ? first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
