A lipcsei karácsonyi vásárt decemberben közel két millió turista keresi fel – és ha valaki azt gondolja, hogy a népes sokaság miatt lépni sem lehet a városban, az téved! Lipcse ugyanis nem csak a színes csillagaival, a forralt borral vagy karácsonyi édességeivel csalogatja a turistákat – ezernyi programmal, több tucat helyszínen készül fel az adventi időszakra!
Lipcsébe vonattal érkezni azért különleges élmény, mert Németország legszebb vasútállomása képes maradásra bírni az ide látogatót! A passage rendszerben – sok-sok bolttal kialakított váróterem az első pont, ami egyedi látnivalókat kínál. Karácsonykor különösen szép a díszek és fények miatt! Innen kényelmes sétával tíz perc alatt már az óvárosban lehetünk, ahol különböző pontokon, kisebb és nagyobb tereken háromszáz faházikó várja, hogy felkeressük. A lipcsei karácsonyi vásár egységes designvilága egyáltalán nem unalmas, minden épületnek más-más hangulata van. A legnépszerűbb a történelmi vásár, ahol középkori várra emlékeztető „várrendszerben” a középkori ételek és a téli finomságok illata a legcsalogatóbb. Ezen a részen azonban csak olyan portékát lehet kínálni, ami kézműves és a hagyományokat mutatja be. Gyapjúból kötött kesztyű, bőrtáska, gyerekeknek fa játékok – csak hogy néhányat említsünk a gazdag kínálatból.
Csillagok, gyertyaívek és a karácsonyi piramis
Németország szászországi területéről számos karácsonyi dekorációs szokás terjedt el. Többek között a színes csillagok: a vörös, narancsos, ezüstös, hófehér vagy sárga papírdíszek templombelsőkben, házak ablakaiban, ajtók felett is megjelennek. Idén a Tamás templomban, ahol maga Johann Sebastian Bach volt a karnagy évekig, a vörös ívek alatt egy hatalmas hófehér csillag ragyog. A házak ablakaiban mindenhol felbukkannak a gyertyaívek, a Schwibbogen, Lichterbogen vagy Kerzenbrücke néven kérhető kézműves csodák. Ezeket először az Érchegység bányászai készítettek. Ebből is sokféle létezik, minden ablakban van legalább egy. Az elsőről többféle történet is kering – az egyik, hogy a bányászok a lámpásukat a munka végeztével egy fém ívre akasztották, ezt látta meg valaki, és adta az ötletet, hogy kicsiben is készítsen ilyet, az ablakba. Mások szerint a sötétben dolgozó emberek annyira vágytak a fényre, hogy legalább este, hazatéréskor szerették volna, ha ez várja őket. A harmadik variáció szerint az asszonyok akartak így utat mutatni a férjeiknek. Amikor még nem volt közvilágítás, reményteli lehetett a sok-sok apró fény az ablakokban, a család, az otthon jelképe lett a Kerzenbrücke. Egyre többen rendelték meg az első gyertyaíveket, mondják azt is, hogy tulajdonképpen szakrális jelkép, az ív magát az égboltot jelképezi. Kezdetben a kovácsok készítették el ezeket, a legszebbek ma is fémből vannak, mára azonban a fából készült lett igazán népszerű, a gyertyákat pedig felváltották a LED izzók.
A zene városa
Lipcsét sokféleképpen emlegetik, legjobban azt szereti, ha a zene városának szólítják. Mivel sosem volt királyi rezidencia, mint mondjuk Drezda, nem lakott itt püspök sem, mint Mainzban, a szabad királyi városi jogok mentén a polgárság kultúra iránti igényét tudta szolgálni már a 13. századtól kezdve. Lipcse zenetörténeti helyszíneit kilenc lipcsei épület alkotja, amelyek egy-egy zenetörténeti korszakhoz, zenekarhoz, illetve zeneszerzőhöz kötődnek. Vannak köztük templomok és oktatási intézmények is. Ha figyelmesen sétálunk, a macskaköves utcákon egyre másra csillan meg az ezüstös hullám, amely egy zeneszerző aláírása, kottába rajzolt jele is lehetne. Ez mutatja, merre érdemes menni, hogy a zenéhez kötődő látnivalókkal jobban megismerkedhessünk. Felkereshetjük a Bach házat, bár Bachtól személyes tárgy, bútor alig maradt fenn, kottáit azonban még ma is elemzik, számos szimbólum, megjegyzés megfejtése a zenetörténészekre vár. Az első szobában nagyon sokan fülhallgatóval a fejükön üldögélnek, ki gondolná, hogy Lady Gaga, Paul McCartney, Paul Simon is Bach melódiára fűzte a slágerét? Meghallgathatjuk a német zeneszerző dallamát, majd a feldolgozást is. Például milyen a Brandenburgi koncert a Beatles hangszerelésében. Gazdagabb, modernebb, varázslatosabb múzeum Felix Mendelsshoné. A 19. században élt zeneszerző volt az, aki vasárnapi hangversenyein fedezte fel az abban az időben csaknem elfelejtett Bach muzsikáját, és tette újra népszerűvé. Lipcsébe a híres hangversenyterem, a Gewandhaus hívására érkezett, akkor még maga sem tudta, hogy haláláig itt fog élni. Az első koncertterem 1781-ben épült Johann Carl Friedrich Dauthe tervei alapján a lipcsei posztócéh házának második emeletén, a koncertterem és a zenekar neve is, a Gewandhaus, innen eredeztethető. A második, kibővített, több hallgató számára készült a második világháborúban sérült meg, így a mai modern Gewandhaus harmadik generációs hangversenyterem. A lipcsei karácsonyi vásárra érkezők sokszor koncerttel zárják a napi programot. Már lehet készülni a jövő évre is: 2025-ben Sostakovics emlékévet tartanak.
Szászországi kincsek
Aki több napra érkezik Szászországba, és látta már Lipcse minden látnivalóját (ez talán egy hét lehet, de lehet, hogy tíz napba sem fér bele), utazzon el Plauenbe, híressé és gazdaggá az itt készült csipke tette a várost. Itt és a környéken 1828 körül már több mint 2000 ember foglalkozott kézi hímzéssel, a nehéz bányászmunka mellett az ún. “fehér munka” megváltást hozott a családoknak, a háztartásbeli nőknek. Később a kézi hímzést lassan felváltotta a gépi. Csak hogy az arányokat lássuk, a gépi hímzés fénykora 1914-ig tartott – és 1912-ben 16 000 hímzőgépet használtak a városban. Az itt készült csipkét az egész világon keresték! Ma két múzeumban, még mindig működő gépekkel, interaktív kiállításokkal ismerkedhetünk meg ezzel a gyönyörű szakmával. S ha mindez túl fáradtságos lenne, pihenésnek a környékbeliek mind Bad Elsterbe utaznak. 1848-ban lett hivatalosan a király fürdőhelye, így az Elster nevű település rögtön felvette a fürdő: „Bad” előnevet. Számos grandiózus épületét díszítették meisseni porcelánnal, de nem a hófehérrel, hanem lilás, zöldes mázassal. A fürdő, a szállodák, és a zenei pavilon is azt mutatja, hogy a király itteni pihenése vonzotta a látogatókat, hamarosan felkapott hely lett Bad Elster. Az ásványi anyagban gazdag vizet sokféle ivókútból lehet ma is megkóstolni séta közben, és iszapfürdő, pezsgőfürdő várja azokat, akik sportbaleset után szeretnének rehabilitációt, vagy izomfájdalmukat szeretnék enyhíteni. Lehetőség van a királyi lakosztályt is kipróbálni, a kád és díszítés eredeti a gyönyörű teremben, de aki a dézsás, sörös fürdőkúrát részesíti előnyben, az sem fog csalódni!
The post Két millió ember nem tévedhet! first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu