A román fasiszta párt, a Vasgárda tagjai 1940. november 27-én több román politikussal és tisztviselővel végeztek. A mészárlással azokon álltak bosszút, akik a korábbi években üldözték, és számos esetben halállal büntették a mozgalom tagjait – írja a Rubicon.
Kezdetben az egyház is támogatta a fasiszta mozgalmat
A Vasgárdát a nacionalista, antiszemita és antikommunista nézeteket hirdető Corneliu Zelea Codreanu hozta létre 1927-ben. Programja szerint arra törekedett, hogy a román nemzet ősi vallási és népi tradíciókhoz forduljon, ezáltal erkölcsileg megtisztuljon.
Mozgalma nyíltan hirdette, hogy kész erőszakkal is véget vetni Románia franciabarát politikájának, de a kormányok rendre szemet hunytak a szélsőséges szervezkedések felett. Emellett a Vasgárdának az is kedvezett, hogy látványos vallásossága miatt az ortodox egyház rövid időn belül pártfogásába vette.
Codreanuék menetelése 1930-ban, Máramarosban viszont kis híján pogromba torkollott, ettől kezdve többször is betiltották a szervezetet.
Két miniszterelnököt is meggyilkoltak a vasgárdisták
1933 végén Ion G. Duca miniszterelnök tiltotta be a működésüket, erre válaszul egyik alakulatuk merényletet hajtott végre ellene. A kormányfő meggyilkolása ellenére – és egy másik brutális kivégzés dacára, amelyet 1936-ban követtek el – 1937-ben a mozgalom ismét lehetőséget kapott arra, hogy megmérettesse magát a választásokon, és a törvényhozás harmadik erejévé lépett elő.
II. Károly király – részben a Vasgárda előretörése miatt – 1938 februárjában „királydiktatúrát” vezetett be Romániában, a hatóságok pedig kísérletet tettek a szervezet lefejezésére. Áprilisban letartóztatták, majd novemberben meggyilkolták Corneliu Codreanut, és ezzel egy időben hajtóvadászatot indítottak a magasabb rangú gárdisták, valamint a halálosztagok tagjai ellen. A később mártírként tisztelt kapitány megölése újabb erőszakhullámhoz vezetett: a Vasgárda bosszúszomjas tagjai számos vezető politikussal, köztük Armand Cãlinescu miniszterelnökkel is végeztek Bukarest utcáin.
A szervezet új vezetője ezután a nácik által is támogatott Horia Sima lett, aki miniszteri széket kapott a kormányban.
Hatalmas mészárlást rendeztek
Sima és Ion Antonescu tábornok 1940-ben sikeresen megdöntötték a királyi hatalmat és legionárius államot hoztak létre, Antonescu diktátorként állt az élére. Ezután zsidóellenes jogszabályokat vezettek be, nácibarát politikát folytattak és német csapatokat engedtek az országba.
A Vasgárda azonban hamar a diktátor megbuktatásán és a hatalom teljes átvételén kezdett el ügyködni: suttogó propagandát indítottak Antonescu ellen, egyebek mellett szabadkőművességgel és gyengeséggel vádolva meg.
Egy csapat gárdista 1940. november 27-én, nem sokkal éjfél után betört a főváros közelében fekvő jilavai börtönbe, és lemészárolt 64 politikai foglyot, közben az ország más pontjain Nicolae Iorga korábbi miniszterelnök, valamint Virgil Madgearu egykori ipar- és kereskedelemügyi miniszter is a halálosztagok áldozatául esett. Az eset arra ösztönözte Antonescut, hogy eltávolítsa a szervezetet a hatalomból, ezt pedig maga Hitler is jóváhagyta. A Vasgárda felszámolására indított akció végül több napos zavargásba és egy véres pogromba torkollott, amely – bestialitásával – az egész világot megdöbbentette.
A Wehrmacht támogatásával Antonescu végül győzelmet aratott: Horia Simát – több harcostársával együtt – foglyuk ejtették, majd 1944 nyarán a frontvonalra küldték őket, és gondoskodtak róla, hogy csupán töredékük élje túl a második világháborút.
A vasgárda felemelkedése és vérengzése csupán apró szelete a második világháború kegyetlen történetének, amelybe lapunk alábbi cikkein keresztül enged betekintést:
- Így tört be a Vörös Hadsereg Magyarországra
- Ezért lépett be Magyarország a második világháborúba
- Magyar nemzeti felkelés: véráldozatot terveztek a nácik ellen
- Félmillió magyart hurcoltak a halálba
- Második világháborús német katonák holttesteit találták meg Budapesten
The post Két miniszterelnököt is megöltek a román halálosztagok first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
