Nagy felháborodást keltett bírói körökben, hogy Bayer Zsolt fideszes publicista azt írta a Magyar Nemzetben, hogy „pontosan regisztrálni kell, hogy mely bírók jelennek meg a február 22-i tüntetésen.” Mint ismert, a Magyar Bírói Egyesület hirdetett erre a napra tüntetést

• a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért,
• a hivatáshoz méltó bérekért
• és a jogállami igazságügyi jogalkotásért,

Bayer pedig a tüntetésen megjelenő bírák listázására szólított fel.

Nyilván lesz, akit elriaszt, és lesznek, akiket éppen ez vesz rá arra, hogy demonstráljanak. A tüntetés célja ugyanis az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, amelyet többek között éppen a hasonló uszítások veszélyeztetnek. A bírói kar öntudatra ébred, végre hatalmi ágként kezd viselkedni

– mondta el a 24.hu-nak egy neve elhallgatását kérő bíró, aki hangsúlyozta: a bírók többségének véleményét tolmácsolta ezzel. Szerinte őket segíti a szolgálati bíróságok (ez a fórum dönt a bírók fegyelmi ügyeiről – a szerk.) egységesen kiadott nyilatkozata, amely szerint nem kell tartaniuk a bíróknak attól, hogy elmondják a véleményüket a tervezett igazságszolgáltatási reformról, a bírósági átalakításokról. „A bírókat főszabály szerint megilleti a szabad véleménynyilvánítás. Amennyiben a bírók a törvényes keretek között élnek ezen jogukkal, úgy amiatt őket hátrány nem érheti” – mondták ki korábban szolgálati bíróságok vezetői.

Bayer Zsolt cikkéről megkérdeztük Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét is. „A sajtóban megjelent és kifejtett álláspontokat, sajtócikkeket fő szabályként az OBH nem véleményezi, hiszen a sajtószabadság hivatali közleményekkel nem korlátozható. A tervezett bírói demonstráció kapcsán hangsúlyozandó, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény a regisztrációt kizárja. A listázás szónak pedig van egy negatív történelmi kicsengése” – mondta a 24.hu-nak az elnök, akinek meglátása szerint Bayer írása nem fogja eltántorítani a tüntetéstől a bírókat.

Senyei György kérdésünkre elárulta, hogy ő nem vesz részt a tüntetésen.Leszögezte ugyanakkor, hogy egyetlen bírót sem érhet retorzió amiatt, mert részt vesz a demonstráción. „A gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos alapjog. Miután bírákról van szó, ezért különösen fontos, hogy ez nem politikai rendezvény, és nem is válhat azzá” – szögezte le Senyei György.

A tüntetésen résztvevők listázását az Országos Bírói Tanács is elfogadhatatlannak tartja. „Ez, amellett, hogy erkölcsileg is kifogásolható, jogszabályba is ütközik, mert az Infotörvény és a GDPR alapján tilalmazott adatkezelés. Jogszabályba ütköző magatartás pedig senki által nem támogatható” – írták közleményükben.

Kíváncsiak voltunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének, Péterfalvi Attilának az álláspontjára is Bayer listázási javaslatával kapcsolatosan, illetve arra, szerinte milyen jogszabályokat sérthet a bírók listázása, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.

Korábban ugyanakkor Péterfalvi minden listázási kísérletet elítélt.

Például 2015-ben Péterfalvi a Fidelitas által indított Provokátorfigyelőt nevezte törvénysértőnek, amit azért hozott létre a Fidesz ifjúsági tagozata, hogy közzétegyék azoknak az – általuk provokátoroknak tartott – baloldaliaknak a nevét, akik ellentüntetőként tűnnek fel a kormánypárt rendezvényein. A Facebook törölte az oldalukat, a kezdeményezés pedig, amit annak idején Böröcz László mostani I. kerületi polgármester és Koncz Zsófia jelenlegi családügyekért felelős államtitkár jelentett be, szép lassan el is halt.

Péterfalvi még 2006-ban az MSZP-t is elítélte, amikor az akkori kormánypárt vezetői felhívást tettek közzé, hogy az aktivistáik fotózzák le azokat, akik kifütyülik Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök-jelöltet a választási nagygyűléseken.

Péterfalvi Attila tavaly Magyar Pétert is listázáson kapta, amikor a Tisza Párt elnöke egy júniusi viharos ATV-s interjú után közzétette a csatorna több dolgozójának vallási hovatartozását, nevezetesen hogy a Hit Gyülekezetének tagjai. A NAIH jogsértőnek nevezte Magyar lépését, aki utóbb bocsánatot kért mindenkitől, akiket megbántott.

A Figyelő 2018 áprilisában publikálta az úgynevezett „Soros-listát”, amelyben „Soros György zsoldosait” szedte össze az egykor szebb napokat látott hetilap.

A kérdéses cikkhez hasonló adatbázisok építése és nyilvánosságra hozatala, állampolgárok valamilyen szubjektív kritérium alapján történő »listázása” minden esetben adatvédelmi szempontból (is) aggályos

– fogalmazott akkor Péterfalvi. Azon a listán egyébként szerepeltek elhunyt személyek, sőt, az első Orbán-kormány egyik minisztere is. A listáról később a bíróság is kimondta, hogy törvénysértő, a lapnak bocsánatot kellett kérnie, illetve több érintettnek is fejenként 200–500 ezer forint közti sérelemdíjat kellett fizetnie.

The post Kétélű fegyver lehet a Bayer-féle listázás first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu