Ki volt valójában Szilágyi Erzsébet, Hunyadi felesége?

Szilágyi Erzsébet 1410– 1411 körül született, későbbi férjével, Hunyadi Jánossal 1426–1427 körül ismerkedhetett meg, nem sokkal később egybe is keltek. Első fiuk, László 1431-1433 körül született, Mátyás 10 évvel később, 1443-ban, e hosszú idő pedig arra utal, hogy lehettek további, vélhetően még csecsemőkorukban elhunyt utódai is – írja a Rubicon.hu. Házassága idejéből is mindössze két írott forrás maradt fenn tőle, fontos történelmi szerepe az 1456-os nándorfehérvári diadal, és Hunyadi János halála után kezdődött. Gyásza mellett rögtön fia életéért kellett aggódnia, de a felségárulás bűnébe esett László életét nem tudta megmenteni. Mátyást V. László király fogságra vetette, a Hunyadi fiú végül Prágába került, Erzsébet tehát férje után mindkét fiát elvesztette.

Válaszul fivérével, Szilágyi Mihállyal fegyveres felkelést robbantott ki a király és az udvarhű főurak ellen.

A csatározásoknak a király váratlan halála vetett véget 1457 novemberében, az interregnummal pedig elérkezett Szilágyi Erzsébet életének legfontosabb fordulata: a lehetőség, hogy egyetlen életben maradt gyermekét Magyarország királyává tegye. A Szilágyi testvéreknek sikerült kiegyezniük Garai László nádorral, egyezségükben lányát, Annát eljegyezték Mátyással.

Miután minden akadály elhárult, 1458 elején a pesti országgyűlés, melyen természetesen Erzsébet is részt vett, január 24-én Hunyadi Mátyást királlyá, nagybátyját, Szilágyi Mihályt pedig kormányzóvá választotta. Mátyás viszont anyja és nagybátyja akarata ellenére a cseh kormányzó lányával, Podejbrád Katalinnal lépett házasságra, aminek Erzsébet és Mihály nem örült, de kényszerűségből elfogadták. Szilágyi Erzsébet ezt követően hatalma megerősítésében is támogatta Mátyást, és fia védelmére kelt a királyellenes szervezkedőkkel szemben is, akikhez még a saját fivére is csatlakozott. Fia és testvére konfliktusaiban Erzsébet többnyire békeközvetítő szerepet töltött be, ám Mátyás érdekében akár szembe is szállt Mihállyal.

Igazságos, kegyes úrnő

Fia regnálása alatt Szilágyi Erzsébet az ideje nagy részét birtokainak igazgatásával töltötte, birtokpolitikájában védte és gyarapította, illetve igény szerint akár vissza is állította a kiváltságokat. Amikor 1466 őszén Erzsébet a munkácsi uradalmába látogatott és szembesült a hozzá tartozó kilenc vlach falu leromlott állapotával, ezek lakosságát kedvezményekben részesítette: jelentősen mérsékelte pénzbeli és természetbeni adóterheiket, az újonnan betelepülő lakókat pedig öt évre felmentette minden adókötelezettség alól.

Hatalmaskodások, károkozások esetén mindig jóvátételre szólította fel a bűnösöket, függetlenül attól, hogy azok a saját emberei vagy más birtokosok, illetve azok alattvalói voltak-e. Ahogy a jogtalanságot, úgy az engedetlenséget sem tűrte el jószágain, ami olykor igen heves indulatokat váltott ki belőle.

tupungato / Getty Images Mátyás király szobra Kolozsvárott.

Kivette részét az 1471-ben kitört, Zrednai-féle királyellenes összeesküvés utáni konszolidációból is. A felkelésben eleinte részt vevő, majd azt Mátyásnak eláruló Újlaki Miklós macsói bán ingatag hűségét az uralkodó azzal igyekezett a maga számára megnyerni, hogy még ez év őszén Bosznia királyának nevezte ki. Az új boszniai király 1472. május 7-i oklevele szerint Erzsébet a fiává fogadta őt, aki ezért cserébe örök hűbéri hűséget ígért neki és Mátyásnak.

Odavolt az unokáért

Szilágyi Erzsébet utolsó fontosabb közéleti szerepvállalása fia második királyi házasságkötéséhez fűződött, ő fogadta ugyanis díszes küldöttség élén a Nápolyból Magyarországra érkező Aragóniai Beatrixot 1476 decemberében, majd kísérte őt Fehérvárra. Az új királynő érkezésével az akkor 3-4 éves Corvin János édesanyjának, Edelpeck Borbálának érthető módon el kellett hagynia Budát.

A kis János egyetlen lehetséges „pótanyja” a nagyanyja, Szilágyi Erzsébet lehetett.

Feltehetően felügyelte János szellemi fejlődésének folyamatát, tekintve, hogy a fiú a budai udvarban folytatta tanulmányait, apai nagyanyjáról pedig tudjuk, hogy 1475 decemberétől szinte folyamatosan Budán tartózkodott. Erzsébet nagyon kedvelte Corvin Jánost, ennek az egyik oka az lehetett, hogy az unoka – Antonio Bonfini leírása szerint – megjelenésében igen hasonlított egykori törökverő apai nagyapjára, akiről a keresztnevét is kapta.

Trónöröklési esélyeit is igyekezett javítani, ezért az élete végéhez közeledő Erzsébet végrendeletében az unokájára hagyta debreceni és munkácsi uradalmát. Horogszegi Szilágyi Erzsébet 1484. június második felében, 73-74 éves korában hunyt el. Mátyás a magyar királyok hagyományos temetkezési helyén, a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában helyeztette örök nyugalomra szeretett édesanyját.