Az Artemis-program néhány éven belül újra embert juttathat a Holdra. A program célja a tartós holdi jelenlét kialakítása, amely egyebek mellett a Mars-utazás előkészítéseként is szolgálna. Biztosan sok kalandvágyó ember kipróbálná, milyen űrhajósnak lenni és hasonló küldetéseken részt venni. De mégis milyen készségek kellenek ahhoz, hogy valaki űrhajós lehessen?
Mitől lesz valaki jó űrhajósjelölt?
Az 1950-es években, amikor a NASA kiválasztotta első űrhajósait, kiváló fizikummal rendelkező berepülőpilótákra esett a választásuk.. A jelöltek hetekig tartó vizsgálatokon estek át: ellenőrizték többek között a tüdőkapacitásukat, a látásukat, a bélműködésüket, sőt még a spermiumszámukat is. Bár ma már nem várnak el kivételes fizikai teljesítményt, az űrhajósoknak még mindig szigorú egészségügyi előírásoknak kell megfelelniük. Bármilyen krónikus betegség, amely akadályozná a feladatok ellátását, kizáró oknak számít. A rövidlátás elfogadható, de a tüdőbetegségek – például az asztma –, a szívritmuszavarok vagy a színtévesztés kizárással járnak.
„Fontos megérteni, hogy felfedező küldetésen vagyunk, és nem áll rendelkezésünkre az a felszerelés, ami a Földön. A kockázatok csökkentése érdekében alaposan megválogatott emberekre van szükségünk – ha például valakinek asztmás rohama lenne a küldetés közepén, nem tudnánk megfelelően kezelni” – nyilatkozta a BBC-nek Victor Glover űrhajós, az Artemis–2 küldetés pilótája.
Ezek a kritériumok sok lehetséges jelentkezőt kizárnak, ugyanakkor a jó fizikai állapotban lévő emberek többségének lenne esélye átmenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton. Ez azonban csak az első lépés a kiválasztási folyamatban. A hangsúly nagy részt a kognitív képességek és a pszichológiai alkalmasság felmérésén van. Az egyik legfontosabb tulajdonság, hogy az illető képes legyen hatékonyan együtt dolgozni másokkal. A legutóbbi űrhajós-kiválasztás során a jelölteket csoportmunkák közben figyelték meg.
A jövőben akár a Holdon is élhetnének emberek
Victor Glover szerint nincs eléggé kihangsúlyozva, hogy az űr mennyire kemény környezet. Ő vezeti majd az első olyan Orion-kapszulát, amelyen legénység tartózkodik. Négyüknek tíz napon keresztül egy kicsi, nyomás alatt tartott kabinon kell osztozniuk. Mindössze egy tartálynyi vízzel és gondosan kiporciózott élelemmel kell gazdálkodniuk, mert ha ezek elfogynak, nem tudnak utánpótlást szerezni. Emellett a leghétköznapibb tevékenységek is gyorsan bosszantóvá válhatnak.
„Nincs olyan, hogy magánélet. Bemehetsz a higiéniai fülkébe, becsukhatod az ajtót, de amint bekapcsolod a berendezést, mindenkit felébresztesz – ez a leghangosabb dolog a hajtóművek után. Ezek olyan körülmények, amelyek egészen másfajta pszichológiai felkészülést igényelnek” – mondta Glover.
A jövőben kutatóállomás épülhet majd a Hold felszínén, a déli pólus közelében. Az ott élő űrhajósok napokra lennének a Földtől, és hónapokig élnének összezárva. A holdi éjszakák két hétig tartanak, a környezet poros és levegőtlen, a hőmérséklet szélsőséges, és potenciálisan veszélyes sugárzásnak lennének kitéve. Már a Holdra vezető utak is fizikailag és mentálisan megterhelők lesznek, ezért különösen fontos a megfelelő emberek kiválasztása.
The post Kibírná a Holdon? Ezek a készségek döntik el, kiből lehet űrhajós first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
