A napokban kialakuló árvízi védekezés kapcsán érdemes lehet rávilágítani a magyar vízügyi ágazat rendkívül szomorú helyzetére. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az alá besorolt 12 Vízügyi Igazgatóság (VIZIG) alá tartozó ágazatban óriási a bérprobléma, és a fluktuáció, valamint jelentős az elöregedés – hívta fel a figyelmet lapunk egyik olvasója, aki az ágazatban dolgozik.
A Partizánnak adott szerdai interjújában, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszélt a vízügyi ágazatban dolgozók „egészen megalázó” fizetéséről, és a rengeteg pályaelhagyóról. Egy napra rá Orbán Viktor kormányfő javaslatot tett a vízügyisek bérrendezésére, ami azonban csak pár éves távlatban lesz megoldható.
A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendelet 3. mellékletéből kiderül, hogy
- a vízügyi üzemeltető munkakörökben, például folyami szakszemélyzet, szivattyútelep-kezelő, vízilétesítmény üzemeltető, vízépítőipari szakmunkás
- valamint a vízügyi őrszemélyzeti munkakörökben, például csatornaőr, gátőr, mederőr,
egy pályakezdő, általános iskolai végzettséggel, vagy OKJ-s alap vagy középvégzettséggel rendelkező munkavállaló számára csak a kötelező legkisebb munkabért, vagyis a bruttó 266 800 ezer forintos minimálbért kell megadni, míg a dolgozó fizetése nem haladhatja meg a bruttó 298 ezer forintot (körülbelül nettó 198 ezer forint).
Aki sok évet lehúz ezekben a munkakörökben, annak a helyzete sem javul lényegesen, ugyanis a fizetés legfeljebb 35 év munkaviszony után érheti el a bruttó 400 ezer forintot (nettó 266 ezer forint).
Ugyanezen munkakörökben a pályakezdő középfokú végzettségű, vagy OKJ-s közép vagy felső végzettségű munkatársaknál csak a garantált bérminimumot (bruttó 326 ezer forint) kötelező megadni, míg a maximum fizetés bruttó 340 ezer forint (nettó 226 ezer forint). E körben a fizetések több mint 20 év munkaviszony után érik csak el a bruttó 400 ezer forintot, ráadásul ez a felső plafon, amit nem kötelező megadni.
A diplomás építőmérnökök, hidrogeológusok, környezetmérnökök és egyéb felsőfokú végzettségű dolgozók számára sem rózsás a helyzet. Az ő nulladik éves kezdő fizetésük is csak a garantált bérminimumnál kezdődik és maximum bruttó 370 ezer forintban merül ki. Nekik egy bruttó 500 ezres fizetés eléréshez jelenleg több mint 20 év munkaviszonnyal kell rendelkezniük.
„A töltéseken jelenleg homokzsákot pakoló fizikai munkát végző állomány, havi kétszáz valahány ezer forintokból tengődik, SZÉP kártyára kétszer nettó 60-70 ezer forintot kap, ha kap egy évben. Jelenleg a vízügyi igazgatóságokat átsorolták a Belügyminisztériumtól az Energiaügyi Minisztérium alá, ahol némi remény van a bérfejlesztésre. Ez azonban évek óta tolódik, az elmúlt majdnem 3 évben például teljesen elmaradt” – írta olvasónk.
The post Kiderült: 200 ezer alatti fizetések is jellemzők a vízügyi dolgozóknál first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
