Kiderült, hogy az emberek is képesek úgy tájékozódni, mint a denevérek

A visszhang-alapú tájékozódásról, vagyis az echolokációról a legtöbb embernek a denevérek és a delfinek jutnak eszébe, ezek az állatok ugyanis köztudottan hangjeleket bocsátanak ki, majd a tárgyakról visszapattanó visszhangok elemzésével térképezik fel környezetüket. Elsőre talán meglepő lehet, de az emberi agy is képes erre a lenyűgöző teljesítményre, a kutatók pedig arra is rámutattak, milyen gyorsan sajátítható el – írja a Science Alert.

A Durham Egyetem szakemberei kimutatták, hogy egy mindössze 10 hetes tréning elegendő ahhoz, hogy mind a vak, mind a látó felnőttek elsajátítsák a szájjal képzett csettintéseken alapuló echolokációt. Bár sok látássérült eddig is hasonló módszert alkalmazott – például a fehér bot koppanásának visszhangját –, az eredmények igazolták, hogy

a képesség szinte bárki számára meglepően gyorsan megtanulható.

A Cerebral Cortex folyóiratban megjelent tanulmányban fMRI-vizsgálatokkal követték nyomon a résztvevők agyi változásait, különös tekintettel az elsődleges látókéregre (V1) és a primer hallókéregre (A1). Az eredmények azt mutatták, hogy a tréning hatására a látókéreg mind a vak, mind a látó csoportnál kifejezett érzékenységet mutatott a visszhangokra. Az eredmények alapján pedig az is kiderült, hogy a vakság vagy a látás nem befolyásolja érdemben az agy alkalmazkodóképességét.

Mi a helyzet az állatokkal?

Az emberek után az állatok echolokációs képességét is megvizsgálták. A 2025-ben megjelent, amerikai és brit kutatók által jegyzett tanulmány azt vizsgálta, 2025-ben hogy a 30 millió évnyi evolúció hogyan változtatta meg a delfinek és a sziláscetek agyát. Előbbi egyértelműen képes az echolokációra, míg utóbbi nem, de a sötét környezetben való eligazodáshoz továbbra is kifinomult hangérzékelésre támaszkodik.

A kutatók három delfin és egy sziláscet agyának hallórendszerét elemezték. Habár meglepően sok hasonlóság volt, találtak egy látványos különbséget: a delfineknél volt egy specifikus agyi kapcsolat a kisaggyal, amely jelentősen erősebb volt. Ez azt jelenti, hogy a delfinek esetében az alkalmazkodások az agy olyan területein jelentkeznek, amelyek jobban kapcsolódnak a tapintáshoz, mint a látáshoz, ami kifejezetten érdekes tanulság az emberi tesztekhez viszonyítva.

Kapcsolódó
Bajba jutott bálnán segített egy csapat delfin

Videón örökítették meg a fajok közötti segítségnyújtást.

The post Kiderült, hogy az emberek is képesek úgy tájékozódni, mint a denevérek first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu

Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedInPin on Pinterest