Egy friss tanulmány szerint a Húsvét-szigeten található, évszázados múltra visszatekintő rejtélyes kőszobrokat több kisebb közösség hozhatta létre – írta a CNN. A szakértők modern, 3D-modellt alkalmazó módszer révén nyertek ki új információkat a Rapa Nuinak is nevezett szigeten élő polinézek társadalmáról.
A hihetetlen méretű szobrokat, az úgynevezett moaikat az őslakosok egy vulkáni kráterben kialakított kőfejtőkben hozták létre. A közösség legnagyobb szobra több száz moai társaságában örökre a bányában ragadt. Most a fejtőkről készített 3D-modell segítségével a kutatók új nyomokat fedeztek fel a szobrok készítése kapcsán.
A vizsgálat szerint valószínűleg nem egyetlen, a sziget egész területén jelenlévő közösség, hanem különálló klánok szervezték a kőfejek építését. Carl Lipo, a New York-i Binghamtoni Egyetem antropológusa és a tanulmány társszerzője úgy véli,
a hatalmas méreteket öltő munkálatokhoz szükség volt a vezetői irányításra, így feltehetően hierarchikus közösségek hozták őket létre.
Az emlékműveket törzsfőnökök tiszteletére készítették.
Kis törzsek készítették a moaikat
A lelőhelyen 30 különböző kőbányatevékenységet azonosítottak, amelyek több független munkaterületre utalnak. Emellett a moaikat különböző irányokból szállították, mielőtt az emelvényekre állították volna őket, így a szobrok gyártása valószínűleg nem állt központi irányítás alatt. Ez a mintázat alátámasztja azt a feltételezést, hogy a polinézek nem egységes társadalomban, hanem kis, független törzsekben éltek a szigeten.
A felfedezés új nézőpontból mutatja be ezt a monumentális vállalkozást, amely során a 13. és 17. század között több mint 1000 kőszobrot emeltek – egy átlagos szobor négy méter magas és 12,5 tonna volt. Néhány alkotás azonban befejezetlen maradt, illetve a tömege miatt nem tudták elszállítani őket a bányából.
Ezek közé tartozik a polinézek által készített legnagyobb szobor, az úgynevezett Te Tokanga, amely körülbelül 21 méter magas és kész állapotában körülbelül 270 tonna lett volna. Az antropológus szerint a többi közösséggel való versengés miatt a klánok egyre nagyobb moaik létrehozására vállalkoztak, ugyanakkor egy idő után felismerték a határaikat. Érdekesség, hogy a kőbányászat azután sem bukott meg, hogy az európaiak a szigetre érkeztek. Lipo úgy véli, az ismeretlen népek által behozott betegségek miatt szűnt meg a kőfejtés a szigeten.
Helene Martinsson-Wallin, a svédországi Uppsalai Egyetem régészeti tanszékének professzora szerint a kutatás innovatív módszert alkalmazott, azonban nem mondott kifejezetten újat a polinézek társadalmáról, mivel a tudósok már 100 évvel ezelőtt rájöttek arra, hogy klánokba rendeződve éltek.
The post Kiderült, hogyan készítették a Húsvét-sziget híres szobrait first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
