A hivatalos állami nyilvántartásba a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya 2025. február 14-én jegyezte be, hogy jogerős az Eve Power környezethasználati engedélye. Mivel azonban nem töltötték fel az iratot, a portál közadatigénylésben kérte ki a kormányhivataltól.
Adatigénylésükre azonban az irat kiadását első körben egy kúriai döntésre hivatkozva megtagadták: azt állították, hogy a dokumentumot csak személyesen nézhetik meg egy iratbetekintésen, a megküldésére „nincs lehetőség”. Viszont miután az Átlátszó figyelmeztette a kormányhivatalt, hogy hazugság, amit állítanak, végül mégiscsak elküldték az Eve Power Kft. környezethasználati engedélyét.
„A létesítményben lítium-nikkel-kobalt-mangán alapú akkumulátorok gyártása tervezett. Az akkumulátor gyártó üzem termelési kapacitása 30 GWh/év, amely 250 905 600 darab/év akkumulátorcella legyártását jelenti. A tervezett gyártóüzem a szomszédos BMW gyárat kívánja ellátni új generációs hengeres akkumulátorcellákkal. Az akkumulátorcellák kialakítása során az anód és katód fóliák bevonatolása történik. A katód fólia bevonatolása során évi 16.612,2 tonna szerves oldószert, N-metil-2-pirrolidont (a továbbiakban: NMP) használnak fel” – áll a dokumentumban.
Az NMP egy rákkeltő anyag, amely a gödi Samsung-gyár és az ácsi katódgyár kapcsán már többször értesülhetett a nyilvánosság. Az anyag reprodukciót károsítónak minősül, belélegzése elsősorban terhes nőkre jelent veszélyt: az NMP-nek való tartós kitettség vetélést okozhat, vagy a magzat rendellenes fejlődését eredményezheti. Ha a vegyszer kijut a környezetbe (levegőbe, talajba), az komoly kockázattal jár.
Ezért is írták elő a debreceni akkugyár környezethasználati engedélyében, hogy „a kemencéből elszívott NMP-vel szennyezett légáram folyamatosan hűtésre kerül.
Az NMP visszanyerő egységet úgy méretezték, hogy a bevonás során befecskendezett NMP 99 százaléka visszanyerésre kerül.
A légáram kibocsátásra kerülő gázfázisa nedves mosóval kerül kezelésre, mivel az NMP vízben jól oldódik, így a rendszer kimeneténél 1 mg/m3 alatti NMP-koncentráció érhető el.”
Az NMP „károsíthatja a születendő gyermeket, azaz szintén reprodukciót károsító anyag – a maximálisan előírható kibocsátási határérték szintén 1 mg/m3, a P38 azonosítójú légszennyező pontforrás tekintetében 1 mg/m3 mennyiségben határozta meg a kibocsátási határértéket a környezetvédelmi hatóság”.
Ivóvízből nem használnak sokat
A debreceni akkugyár által felhasznált vízről is írnak a környezethasználati engedélyben, méghozzá azt, hogy „a telephely ivóvíz igénye 26 070 köbméter/év számolnak, amelyet a meglévő gerincvezeték képes kiszolgálni, ezért hálózatfejlesztés nem szükséges.” A gyárnak az akkumulátorgyártáshoz rengeteg vízre lesz szüksége, ezt viszont nem az ivóvízből, hanem ipari szürkevízből és ipari hígítóvízből oldják meg.
Összehasonlításképp: az autókat gyártó szegedi BYD-gyár kizárólag ivóvizet használ majd, amelyből 1,8 millió köbmétert igényel, ez másfélszerese a debreceni Eve Power akkugyár tervezett fogyasztásának.
The post Kiderült: óriási mennyiségű magzatkárosító anyagot használ majd a debreceni akkugyártó first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
