2026. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi árakat. (Márciusban még 1,8 százalékos volt az éves infláció, februárban 1,4 százalékos volt az index – innen nézve tehát némi gyorsulás érzékelhető.) Egy hónap alatt pedig átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – jelentette a KSH.

2025. áprilishoz képest ennyit emelkedtek az árak

A friss jelentés szerint az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,9 százalékkal csökkent). Ezen belül

• az egyéb sütőipari lisztesárué 10,5,
• a büféáruké 8,2,
• a friss hazai és déligyümölcsé 7,0,
• a cukorka, mézé 6,9,
• az éttermi étkezésé 6,1 és
• a fűszerek, ételízesítőké 3,5 százalékkal nőtt.

A termékcsoporton belül

• a húskonzerv ára 28,2,
• a vaj, vajkrémé 11,6,
• a burgonyáé 11,4,
• a sertéshúsé 8,5,
• a száraztésztáé 7,4,
• a sajté 6,2,
• a tejé 6,0 százalékkal mérséklődött – emelte ki a KSH.

A szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,3, a külföldi üdülés 15,5, a teherszállítás 13,7, a belföldi üdülés 5,9, a sport, múzeumi belépők 8,7, a testápolási szolgáltatás 7,8, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,5 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal.

A háztartási energiáért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni a KSH szerint, ezen belül a vezetékes gázért 3,1 százalékkal kevesebbet, míg az elektromos energiáért 2,1 százalékkal többet.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,4, a motorkerékpárok 6,9, a használt személygépkocsik 5,0 és a szobabútorok 3,0 százalékkal többe kerültek.

A gyógyszer, gyógyáruk 1,9, a járműüzemanyagok 0,1 százalékkal drágultak.

A maginfláció 2,2 százalékos volt egy év alatt, a nyugdíjas infláció pedig 1,8 százalékos.

2026. márciushoz viszonyítva így emelkedtek az árak

A fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal növekedtek.

Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül stagnált), ezen belül a burgonya 6,6, a friss hazai és déligyümölcs 3,8, a friss zöldség 1,3, a sertéshús 0,8, az étolaj 0,4 százalékkal többe, a péksütemények 2,7, a száraztészta 2,5, a száraz hüvelyesek 1,9, a vaj, vajkrém 1,4, a tej 1,2, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,5 százalékkal kevesebbe kerültek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül az utazás egyéb távolsági úti céllal 9,0, a belföldi üdülés 2,0 százalékkal többe, a külföldi üdülés 0,5 százalékkal kevesebbe került.

A kimutatás szerint a háztartási energia ára 0,9 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,7 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé 0,2 százalékkal emelkedett (lásd a KSH idevágó tájékoztatóját).

A szeszes italok, dohányáruk ára stagnált, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal nőtt, a szeszes italoké 0,3 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagok ára 1,7 százalékkal nőtt, míg a ruházkodási cikkek 1,5 százalékkal többe kerültek.

Így látják az elemzők a friss inflációs adatot

Az előzetes várakozásunknak (2,2%) lényegében megfelelő éves inflációs adat leginkább a bázishatásokat tükrözi, de némi egyedi felfelé mutató kockázat is érzékelhető, ugyanis a Covid előtti átlagos szezonalitással számolva csak 2,0 százalékra ugrott volna a pénzromlás éves üteme – kommentált az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter. Ha az éppen kedvezően alakuló közel-keleti fejlemények tartósak maradnak, és az olajárak csökkenése fennmarad, a jegybank átnézhet az idei évi megugró infláción, ugyanakkor óvatosnak is kell lennie a másodkörös hatások miatt. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy marad az adatvezérelt monetáris politika, amely esetében minden eszköz az asztalon van, és egyelőre kivárás várható, 2-3 hónapos időtávon nem számítunk a kamatok változására – tette hozzá.

Az adat nem okozott meglepetést, csak hajszálnyit lett magasabb a mi 2 százalékos várakozásunknál. Az éves maginflációs mutató 2,2 százalékon állt áprilisban – írta az Erste makrogazdasági elemzője, Nyeste Orsolya. Az élelmiszerek ára átlagosan mindössze 0,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig stagnált). A vártnak megfelelően alapvetően a friss, szezonális élelmiszerek drágultak áprilisban. Az éves élelmiszer-árindex 1,5 százalékra emelkedett, miután a zömmel a tavaly áprilisi statisztikában megjelenő árrésstopok hatása kikerült a bázisból. Összességében az élelmiszerek áremelkedése így is csak mérsékeltnek mondható szerinte, azonban a globális helyzetből eredő magasabb energiaárak, a fagy okozta, illetve a valószínűnek tűnő újabb aszály okozta károk, valamint az árrésstopok lefelé torzító hatását látva félő, hogy ez a helyzet csak átmeneti. A ruházati cikkeknél a szokásosan megjelenő szezonális tavaszi drágulás havi szinten 1,5 százalékos volt. A háztartási energia 0,9 százalékos havi árcsökkenésében úgy véli, hogy a hideg tél miatt bevezetett kormányzati ármérséklő intézkedések hatása jelent meg. A szolgáltatások havi árindexe viszonylag magas volt, 0,7 százalékos, amit döntően az utazási és a belföldi üdülési szolgáltatások árainak emelkedése hajtott. A külföldi üdülések árai viszont 0,5 százalékkal csökkentek havi alapon, ami akár az erős forint hatásait is tükrözheti.

Nyeste Orsolya szerint előretekintve az inflációs kép kifejezetten bizonytalan. Az iráni háború hatásai a magyar inflációban egyelőre nem jelentek meg, leginkább a jármű-üzemanyagárak mesterséges visszafogásának köszönhetően. Az élelmiszerek esetében szintén teljesen bizonytalan, meddig maradnak az árrésstopok. Mindenesetre ezeknek az adminisztratív korlátoknak legalább a részleges kivezetése valószínűnek tűnik az idei évben, ami emelheti az inflációt. Emellett a nyáron véget ér a banki- és telekomszolgáltatások önkéntes árkorlátozásának időszaka, ami szintén egyszeri áremelő hatással járhat. A fenti inflációs tényezőket ellensúlyozhatja viszont szerinte a forint látványosan gyors felértékelődése, ami akár a várakozásokat is visszafoghatja. Ezen hatások számszerűsítését azonban meglehetősen nehézkesnek nevezte. Az elemző szerint

• az év utolsó harmadában – ha az adminisztratív fékező tényezők nem vagy csak részben maradnak, és a globális tényezők inflációs hatásai is megjelennek – akár 5 százalék fölé is emelkedhet az éves drágulásának üteme,
• az év első harmadának visszafogott inflációs adatai miatt azonban az éves átlagos infláció így is szinte biztosan 4 százalék alatt marad majd.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye

A vendéglátás nélküli, azaz a boltokban ténylegesen tapasztalható élelmiszer-infláció továbbra is komoly csökkenést mutat. „Ennek megfelelően az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzzák a fogyasztói árindexet, bár inflációt csökkentő hatásuk most már kisebb, mint egy hónappal ezelőtt volt” – értékelte a friss adatot az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Kozák Tamás.

Az élelmiszerárak kordában tartásában óriási szerepe van a magyar élelmiszer-termelőknek, -feldolgozóknak és a kiskereskedelem szereplőinek. Ez a pálya azonban nehezen fenntartható szerinte, mert az iráni válság okozta energiaársokk idővel eléri a magyar élelmiszerlánc szereplőit. Az OKSZ úgy véli, hogy a tegnap publikált, megugró kiskereskedelmi forgalmat (éves szinten +8,2%) mutató KSH-adat a választások előtti jövedelemtranszferek eredménye, így inkább egyszeri, mint tartós hatás, ezért az erős keresletoldali inflációs nyomás a továbbiakban fokozatosan enyhül.

Az OKSZ szerint a mostani pozíció kedvező az új kormány számára ahhoz, hogy megkezdje az árrésstop kivezetését. Ez különösen igaz akkor, ha ez a kiskereskedelmi különadó megszüntetésével, a kedvezményes élelmiszeráfa-kategóriák bevezetésével vagy a beszállítókat terhelő adók, díjak és más terhek csökkentésével párosul, mert ezek ellensúlyozhatják az árrésstop megszűnésének hatásait. Az Országos Kereskedelmi Szövetség továbbra is nyitott minden olyan közös gondolkodásra, amelynek célja a hazai élelmiszer-terméklánc egészének piaci alapokra helyezése és a vásárlók elégedettségének növelése, valamint a magyar gazdaság termelékenységének javítása – írták.

The post Kijöttek a friss inflációs adatok – mutatjuk, mi hogyan drágult first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu