Július 6-án, vasárnap ünneplik a dalai láma 90. születésnapját. Az idős kora miatt egyre többször merül fel a tibeti buddhizmus spirituális vezetőjének utódlási kérdése. Elsősorban a követői és a kínai állam figyelik közelről a történéseket, Peking ugyanis mindenképpen szeretne beleszólni, sőt, kifejezetten kijelölni, ki töltse be a jövőben a tibeti buddhizmus legfelsőbb tisztségét.
Maga a hivatalban lévő egyházi vezető korábban már több, egészen radikális megoldást is megfogalmazott. Volt, hogy azt vetette fel: mivel sikerült beteljesítenie a célját, ezért szüntessék meg a dalai láma intézményét, így meg lehetne akadályozni, hogy Kína közbeavatkozzon. Azon is gondolkozott, hogy szakít a hagyományokkal, és még az életében átruházza a spirituális erejét egy felnőttre vagy egy nagyobb gyerekre, hogy ne legyen hatalmi űr, amíg a halálát követően egy gyereket kiválasztanak a reinkarnációjának – és ezzel az utódjának.
Utóbbinak az az alapja, hogy reinkarnáció helyett emanáció történik, ami azt jelenti, hogy a dalai lámákhoz hasonló, megvilágosodott lények egyszerre több testben is megjelenhetnek.
Aztán szerdán – amikor magas rangú szerzetesek bevonultak a dalai láma születésnapi ünnepségén rendezett konferenciára az indiai Dharamszalába – ismét a hagyományos megoldást javasolta.
Marad a dalai láma 600 évre visszatekintő intézménye, és az utódját a szokás szerinti reinkarnációs folyamaton keresztül, „a múltbeli hagyományokkal összhangban” fogják kiválasztani.
Hagyományosan az új dalai láma (magyarul a bölcsesség óceánja) keresése mindig az aktuális egyházfő halála után kezdődik. A tibeti buddhista vezetők ehhez ősi szokásokat követnek, misztikus látomásokat, az előző dalai láma által hátrahagyott nyomokat, utalásokat, a csillagokat elemzik. A múltban keresőcsapatok járták Tibetet, és keresték fel a jelölteket, hogy teszteljék, mutatnak-e olyan tulajdonságokat, amelyek miatt különösen szentnek tekinthetők.
Csakhogy egy ilyen folyamat, amelynek a végén egy gyermeket a dalai láma reinkarnációjának ismerik el, évekig is eltarthat. További tíz évet vagy még annál is többet vesz igénybe az, hogy felkészítsék a szerepére, és elérje hozzá a megfelelő érettséget.
A 14. dalai láma és példája
A jelenlegi dalai láma, azaz Tendzin Gyaco 1935-ben született egy parasztcsalád gyerekeként, kétéves volt, mikor az 1933-ban elhunyt 13. dalai láma reinkarnációjaként ismerték el, amit szerzetesi képzés és a buddhista filozófia tanulmányozása követett. A kínai csapatok 1950-es bevonulásával nagyjából egy időben, 15 évesen lett dalai láma és Tibet politikai vezetője. 1959-ben a tibeti felkelés idején hagyta el követőivel az országot, ahová azóta sem tért vissza, és ekkor telepedett le Dharamszalában, ahol kormányt alakított. 1989-ben Nobel-békedíjat kapott, majd 2011-ben lemondott a politikai vezetői szerepéről, de a spirituális vezetői pozícióját megtartotta.
Két dalai láma
A tibeti buddhisták és a dalai láma attól tartanak, hogy Kína kihasználja a hosszas utódlási folyamat okozta hatalmi űrt.
The post Kínának nagyon nem tetszik a szülinapos dalai láma terve first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
