2019. november 30-án választották meg a Magyar Orvosi Kamara elnökének, pár múlva pedig már egy világjárvány sújtotta egészségügyet kellett képviselnie. Mire gondolt, amikor meglátta az első híreket a koronavírusról?
December elején beszéltem egy üzletember ismerősömmel, aki azért hívott fel, hogy megkérdezze, szerintem mekkora gáz az, ami Kínában történik, jogos-e a pánik. Akkor azt mondtam neki, hogy fogalmam sincs, de biztos vagyok benne, hogy vagy ez, vagy majd a következő járvány nagyon komoly lesz. Várható volt, hogy lesz egy világjárvány, ami felforgat mindent.
Mikor észlelte, hogy ez az a bizonyos mindent felforgató járvány?
Amikor láttuk, hogy mi zajlik Észak-Olaszországban, Bergamóban. De az elején azt sem tudtuk, hogy pontosan mi történik, csak azt észleltük, hogy a magyar egészségügynél jobb kondícióban lévő ellátórendszer így megfekszik tőle. Nagyon ijesztő volt.
Attól tartott, hogyha megérkezik ez a járvány Magyarországra, összeroppanhat az eleve kivéreztetett magyar egészségügy a nyomás alatt?
Távolabbról kezdeném a választ. A 21. század a hatákonyságnövelésről szól, így az egészségügyben is. Ez azt jelenti, hogy a rendszerben nincsenek tartalékok, mert az költségnövelő holt teher. Ráadásul azt hittük, hogy a fertőző betegségek már a múlté, legyőzve, pipa. Húszágyas fertőző osztályokon feküdt néhány beteg. Ez volt a Covid előtti közgondolkodás és alapérzés. Rá kellett döbbennünk, hogy ez nem így van, mert jöhetnek olyan extrém terhelések, amikre nincs felkészülve az egészségügy, és legyőzöttnek hitt problémák térhetnek vissza. De nemcsak Magyarországon, hanem bárhol a világban.
Mi volt a MOK prognózisa akkor, amikor már látszódott, hogy nem lesz elég a húszágyas fertőző osztály?
Az, hogy pusztán orvosi eszközökkel kezelhetetlen ez a járvány. Tudtuk az elején, abban a fázisban nem az a valós feladat, hogy ne haljanak meg sokan a betegek közül, hanem az, hogy ne fertőzzön meg tömegeket a vírus. Ezért azt mondtuk, a terjedés elleni védekezésre kell helyezni a hangsúlyt. Egyértelmű volt, hogy ez nem orvosi feladat. Nagyon keményen beleálltunk a lakossági kampányokba, hogy maradjanak otthon az emberek, és hordjanak maszkot, ha mégis utcára, közösségbe mennek. Megvolt bennünk a belátás, hogy nem az egészségügy problémáiról beszéltünk, pedig lett volna miről, és megvolt az a tisztességes megértés, hogyha az egész világ nem tudja, akkor pont Pintér Sándor miért tudná, hogy mit kell tenni. Nem voltak protokollok, bevált nemzetközi gyakorlatok. Érthető volt, hogy az elején értetlenség uralkodott. Megértettük és elfogadtuk, hogy a védekezés fókusza az elején a rendészeten kellett, hogy legyen. Hozzá kell tenni, hogy ezt a rendészeti védekezést a kormány és Pintér Sándor nagyon eredményesen tette, ennek volt köszönhető, hogy az első hullámban kevés halott volt: a fertőzöttek alig egy százaléka halt meg a legsúlyosabb időszakban.
Hogy lett ebből mégis 50 ezer halott?
The post Kincses Gyula: Nem gondolom Orbán Viktort egy feledékeny embernek first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
