Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt – kezdi. Arra utal ezzel, hogy a nyugdíjak évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő, az utóbbi évtizedben évente jellemzően akár két-háromszor akkora mértékben nőttek. Így

• ha egy hölgy például a korhatára betöltése előtt öt évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő öt évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett.
• Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően két-háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna, mint az infláció (kivéve az elszabadult infláció két gyötrelmes évét). A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi életpálya-átlagkeresetének összege ennek következtében jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege.

Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul is járhattak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették.

Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb szegénységi csúszdán.

A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj 2022-től teljes értékű visszavezetése miatt megváltozott, és egyebek között ennek következtében idén már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki

– állítja Farkas András.

A nyugdíjrendszer a Nők40 révén különösen kedvezményezi a hölgyeket, miután ők hosszabb ideig élnek, vagyis hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat, mint a férfiak, mégsem érvényesítenek az ő nyugdíjukkal szemben a hosszabb élettartamot tükröző semmilyen csökkentést, a kedvezményes nyugdíj esetében sem. (Nem alkalmaznak életjáradéki osztókat a várható további élettartam hosszának alakulása függvényében, mint például a svéd nyugdíjrendszerben.)

• A nők várható további élettartama a jelenlegi tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (a nők kedvezményes nyugdíja miatt ez jellemzően 62 év) átlagosan 20,3 év,
• a férfiaknál viszont (az idén érvényes nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 65 évesen) csak 13,2 év.

Így egy kedvezményes nyugdíjat igénybe vevő nő átlagosan több mint hét évvel tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi.

Ha egységesen a 65 éves korban várható további élettartamot vizsgáljuk, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése után egy hölgy átlagosan 17,3 évig (208 alkalommal), egy férfi 13,2 évig (159 alkalommal) kap nyugdíjat, vagyis a nők még ez esetben is 49 hónappal (több mint négy évvel) hosszabb ideig részesülnek nyugellátásban, mint a férfiak.

Az élethossziglan mért nyugdíjpénzáramlás alapján egy nő átlagosan 13%-kal, egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 25%-kal nagyobb összeget kaphat nyugdíjként, mint egy férfi. Annak ellenére is, hogy a nők átlagosan havi 30–40 ezer forinttal kisebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. A hosszabb várható női élettartam előnyei azonban sokszorosan felülírják ezt a különbséget – mutat rá.

Magyarországon az egy évtizedig tartó nyugdíjkorhatár-emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett 2022-től, ez a 3 év viszont (egyelőre) nem növelte meg a 40 éves jogosító idő követelményét. Ezért a magyar nyugdíjkorhatár – noha mindkét nemre vonatkozik – lényegében egyre inkább csak a férfiakra érvényes, mert a nők jelentős része átlagosan legalább 3 évvel a korhatár betöltése előtt igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját.

Ha nem akarja a törvényhozó, hogy a nők nyugdíjkorhatára tartósan de facto 62 évre csökkenjen, akkor lépnie kell. Ellenkező esetben ugyanis a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai a vártnál gyorsabban szétfeszíthetik a magyar nyugdíjrendszert.

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek (vagyis azok a nők, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárukat, de már nyugdíjasok) nyugdíjára a teljes nyugdíjkasszából 2025-ben 490 milliárd forintot szánnak – és persze ez az előirányzat is jelentősen nőhet, ha az infláció alakulása nem a tervezett pályát követné. A Nők40-re így a teljes nyugdíjkassza 7,5 százalékát költik – ez olyan pluszkiadás Farkas András szerint, amely nem jelenne meg, ha nem lenne a nők kedvezményes nyugdíja vagy jóval kisebb lehetne, ha a nők kedvezményes nyugdíját a modern nyugdíjrendszerekben bevett eljárásoknak megfelelően szabályoznák, vagyis a korhatár elérése előtt igénybe vett nyugdíj összegét levonás (málusz) terhelné.

A Nők40 költségvetési igénye többé-kevésbé megegyezik a 13. havi nyugdíj finanszírozási igényével, így a kedvezményes nyugdíj egy rejtett 14. havi nyugdíjjal egyenlő, amit csak a nők vehetnek igénybe

– jelentette ki.

A nyugdíjkassza növekvő terhelésének enyhítésére a 40 évi jogosító idő szigorítása helyett megoldás lehet szerinte a korhatár előtti nyugdíjat terhelő levonás visszavezetése is (az európai nyugdíjrendszerekben jellemzően annyiszor 5–6 százalékkal kisebb a nyugdíj összege, ahány évvel a korhatár betöltése előtt veszik azt igénybe). Ez utóbbi megoldással ráadásul a férfiak előtt is megnyílhatna ismét a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége – valószínűsíti. Ezzel arra utalt, hogy a Nők40 egyik ára a korhatár előtti egyéb nyugdíjazási lehetőségek szigorú és teljes kizárása lett. Emiatt a férfiak semmilyen körülmények között sem tudnak a korhatáruk betöltése előtt nyugdíjat igényelni, a magyar nyugdíjrendszer számukra teljesen rugalmatlan és merev. Ez nemcsak az egészségükben megroppant vagy egyébként súlyos élethelyzetbe került férfiak számára sérelmes megoldás, hanem mindazon nők számára is, akik nem tudják a korhatáruk betöltése előtt teljesíteni a Nők40 feltételeit.

Például azért, mert

• egyetemre, főiskolára jártak (a tanulmányi időszakok nem számíthatók be a jogosító időbe), vagy
• tartósan beteg szüleiket ápolták (ez sem számítható be a jogosító időbe, mert csak a tartósan beteg gyermek ápolására tekintettel szerezhető jogosító idő), vagy
• a nők eleve rosszabb munkaerőpiaci helyzete miatt időnként munkanélkülivé váltak (a munkanélküli ellátások folyósításának tartama sem minősül jogosító időnek), vagy
• a házastársuk külföldi munkavállalása vagy külszolgálata idejére az itthoni állásukban fizetés nélküli szabadságot kértek és annak idejére társadalombiztosítási megállapodást kötöttek (a megállapodással szerzett szolgálati idő sem számítható be a jogosító időbe),
  és így tovább.

Ezeken a gondokon csak a korhatár előtti nyugdíj jogintézményének egységes (nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó) visszavezetése segíthet szerinte. De ennek ára az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat olyan levonás (málusz) terhelné, amelynek nagysága attól függne, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást. Az érintett nők mindenesetre abban biztosak lehetnek, hogy a Nők40 feltételei legkorábban csak a 2026-os választási évet követően, 2027-től vagy egy későbbi évtől szigorodhatnak – ha az akkor kormányzó erő ezt a kérdést egyáltalán napirendre tűzné.

The post Kinek kedvez a magyar nyugdíjrendszer: a nőknek vagy a férfiaknak? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu