A Kopint-Tárki szakértője, tudományos tanácsadója, Oblath Gábor, és Simonovits András nyugdíjszakértő, matematikus kiszámolták, mennyivel nőttek volna a nyugdíjak 2010 és 2024 között, ha a nyugdíjemelés ebben az időszakban nem inflációkövető lett volna, hanem svájci indexálással történt volna. A Portfolio.hu hozta le számításuk eredményét.
Először is rögzítették, hogy a nominális átlagnyugdíj 2010 és 2024 között összességében jóval inflációt meghaladóan emelkedett, reálértéken 47 százalékos növekedés volt. Ez úgy jött ki, hogy míg a nyugdíjak (pontosabban a KSH elérhető statisztikája alapján a nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok) átlagos összege 86,4 ezer forint/fő volt 2010-ben, 2024-re 234,9 ezer forintra nőtt, ami 172 százalékos emelkedés. Ez inflációval csökkentve 47 százalékos, nyugdíjas fogyasztói árindexszel korrigálva 45 százalékos növekedés.
Az átlagnyugdíj emelkedése azonban nem pusztán az inflációkövető nyugdíjemelésekből adódott, hanem az úgynevezett „cserélődési hatásból” is. A cserélődési hatás azt a folyamatos változást jelenti, hogy új, jellemzően magasabb nyugdíjakat állapítanak meg, és a korábban nyugdíjba vonulók (jellemzően alacsonyabb nyugdíjúak) pedig meghalnak.
A két hatást (inflációkövető emelés és cserélődés) kétféleképpen is vizsgálták, és arra jutottak, hogy az időszak egészét tekintve a két összetevő növekedése alapján fele-fele arányban volt szerepük az átlagnyugdíj reálértékének emelkedésében. Vagyis
- a cserélődési hatás nélkül 21 százalékkal emelkedett a teljes időszakban az ellátásban részesülők átlagnyugdíjának reálértéke.
A svájci indexálásnál is kétféle számítást végeztek. Ezek alapján becslésük szerint
- a reálértéken mért emelések hatása svájci indexálás mellett 12–16 százalékkal haladta volna meg a tényleges reálemelés mértékét.
A svájci indexálás általuk becsült hatása tehát lényegesen kisebb a közkézen forgó számoknál.
Számszerű becsléseiket a svájci indexálás mellett szóló három megfontolással egészítették ki.
- A svájci indexálás folyamatos és politikamentes.
- Az alkalmi emelések, különösen a 13. (és a 2026-tól elinduló 14.) havi nyugdíj bevezetése nyilvánvalóan a parlamenti választásokhoz kapcsolódik, és azt a tévhitet keltheti a társadalomban, hogy a nyugdíjak emelése a kormány akaratán (jószándékán) múlik, és nincs gazdasági korlátja.
- Mindkét módszer csökkenti az átlagnyugdíjak lemaradását az átlagos nettó keresetektől, de a többlethavi emelések feleslegesen kiterjednek az indulónyugdíjakra is, megőrizve a régebbi nyugdíjak lemaradását az újabbakhoz képest.
Nem régiben Katona Tamás közgazdász úgy számolt, hogy a nyugdíjak 65 százalékkal lennének magasabbak most, ha a Fidesz a 2010-es kormányváltás után nem vezette volna ki a svájci indexálást, vagyis azt a módszert, amellyel felerészben a bérek növekedésével, fele részben az infláció mértékével emelik az ellátásokat.
The post Kiszámolták, mennyivel emelkedtek volna a nyugdíjak svájci indexálással 2010 és 2024 között first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
