2020-ban hatalmas felháborodást váltott ki hazánkban a Kaleta-ügy, amikor Kaleta Gábor volt perui magyar nagykövetről kiderült, hogy a számítógépein összesen 19 ezer, kiskorúakról készült pornográf fényképet találtak. Akkoriban a közélet számos szereplője felszólalt a témában – a politikusokon, gyerekvédelmi szakértőkön, aktivistákon túl celebek is, köztük Lilu. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy

amikor mindenki ész nélkül posztolja a gyerekét, vajon gondol-e arra, hogy hány Kaleta Gábor nézegetheti ezeket a képeket?

Lilu már ezt megelőzően is óvta a gyermekei arcképét a nyilvánosságtól, Tóth Gabi és Krausz Gábor pedig azok közé tartoznak, akik az ügy kirobbanása után döntöttek úgy, hogy nem osztanak meg többé fotókat a lányukról (noha ezt azóta elfelejthették, mert többször megmutatták a gyereket itt-ott a neten).

Azóta eltelt öt év, és bár a gyermekvédelem témája továbbra is napirenden van, a fókusz kissé eltávolodott az online tértől. Továbbra is el lehet különíteni a hírességeket – és ha már itt tartunk: a saját ismerőseinket is – aszerint, hogy megmutatják-e a gyerekük arcát a közösségi oldalaikon, avagy sem. Kialakult egy köztes csoport is: ők azok, akik matricák vagy emojik elhelyezésével, satírozással, esetleg elhomályosítással próbálják védeni a gyereküket az internetes veszélyektől.

Ártok azzal a gyerekemnek, ha kiteszem a netre?

Ha valaki gondolkodás és válogatás nélkül oszt meg tartalmakat a gyerekéről, könnyen belefuthat a legáltalánosabb hibákba. Még az sem számít, hogy a képeken és videókon látszik-e a gyerek arca, ugyanis nem ez az egyetlen dolog, amiről be lehet azonosítani valakit – írja az Independent Lisa Ventura kiberbiztonsági szakértő alapján.

Sokan csak a legrosszabb eshetőségre gondolnak: hogy a tartalmak a darkweben kötnek ki, szexuális ragadozók birtokába kerülnek, valamilyen módon visszaélnek velük, jogtalanul felhasználják, netán manipulálják azokat. Pedig épp olyan veszélyes lehet, ha túl sok, elsőre ártalmatlannak tűnő részletinformáció kerül ki az internetre a gyerekről.

Nemcsak a személyes adatokra kell gondolni, mint a teljes név vagy a lakcím, hanem azokra is, melyek sokaságából beazonosíthatóvá válik valaki, és amelyek segítségével egy rossz szándékú elkövető profilt tud építeni azokból. Ez úgy is megtörténhet, ha az illető sosem látta a gyerek arcát.

A haj, a testalkat, egy jellegzetes ruhadarab (például hátizsák) ismertetőjel lehet, ahogyan az is igencsak árulkodó, ha a bejegyzés(ek)ből kiderül, melyik intézménybe vagy játszótérre jár a gyerek nap mint nap. A posztban elhelyezett helymegjelölések és a fotó metaadatai is releváns információt hordozhatnak ilyenkor. Még a tükröződő felületeken is látszódhatnak olyan dolgok, amiket nem állt szándékunkban mindenki számára elérhető módon közzétenni az interneten.

Fontos azonban kiemelni, hogy az ilyen jellegű profilozás egyáltalán nem általános jelenség, és a lapunk által megkérdezett családbiztonsági szakértő szerint egy átlagos család esetében ez a veszély nem fenyeget. Pöltl Ákos azt mondta, „ez akkor jelent kockázatot, ha fokozott kockázatnak van kitéve egy gyerek, például, ha egy gazdagabb, üzleti életben sikeres vagy egy diplomata családban él, ahol fennállhat az esélye, hogy elrabolják”.

Van veszélye a gyerek kiposztolásának, de nem az, amire az emberek gondolnak

– jelentette ki a szakember.

De akkor melyek a valódi veszélyek?

The post Kitakartam egy emojival a gyerek arcát Instagramon – ezzel mindent megtettem a védelme érdekében? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu