Ahogy arról lapunk is beszámolt, a 21 Kutatóközpont friss kutatása szerint a válaszadók 55 százaléka úgy véli: Lázár Jánosnak le kellene mondania a február végén tett, felháborodást kiváltó kijelentései után. Az építési és közlekedési miniszter a balatonalmádi Lázárinfón a magyarországi cigányságot „belső tartalékként” említette az InterCityk mosdóinak takarításával összefüggésben – mondatai pedig országos tiltakozáshullámot indítottak el.

A kutatás azonban nemcsak az elutasítás mértéke miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert azt mutatja: az ügy széles körben eljutott a választókhoz, és a mindennapi beszélgetésekben is meghatározó témává vált. Ez kampányidőszakban különösen érzékeny helyzet, hiszen a kormányzat általában a saját ügyeinek napirenden tartására törekszik. Ehhez képest most egy olyan ügy került tartósan a közbeszéd középpontjába, mely nemcsak a kormánypártot hozza védekező pozícióba, hanem azt a kérdést is felveti: miként lehet kezelni egy botrányt akkor, ha annak főszereplője egyszerre kockázat és erőforrás a kampányban?

A Fidesz nem tudja uralni a napirendet

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy Lázár kijelentései nemcsak széles körben ismertek, hanem a mindennapi beszélgetések szintjén is erősen jelen vannak – jobban, mint több kormányzati intézkedés vagy külpolitikai téma. Bíró‑Nagy András politológus, a Policy Solutions igazgatója szerint ez már önmagában jelzi, hogy a Fidesz nem tudta elszigetelni az ügyet.

A számok azt mutatják, hogy ezt a botrány tényleg sokakhoz eljutott, a kormánypárt nem tudta azt megoldani, hogy csak egy bizonyos buborékon belül maradjon

– fogalmazott. „Az, hogy egy társadalmon belül 80 százalék hall egy bizonyos botrányról két héten belül, magas számnak látszik” – tette hozzá.

Bíró‑Nagy szerint az ügy túlmutat egy egyszeri kommunikációs hibán, és egy tágabb kampányproblémára világít rá.

Úgy látja, a Fidesz az elmúlt hónapokban nem tudta olyan hatékonyan meghatározni a politikai napirendet, mint korábban.

Nem látom azt, hogy a Fidesz úgy tudná dominálni a magyar politikai napirendet ebben az elmúlt néhány hónapban, mint ahogy azt korábbi kampányokban megszokhattuk.

Hozzátette: a kormánypártnak nagyon sokszor kell magyarázkodni, sok a hiba, és sok idő telik a problémák eltussolásával.

Lesz-e a Lázár-ügynek személyi következménye?

A politológus megjegyezte, a Lázár‑ügy azért is különösen kellemetlen a kormánypárt számára, mert olyan társadalmi és politikai kérdésekben kényszerül védekezésre, amelyeket korábban stabilnak gondolt.

Ezzel együtt Bíró‑Nagy András nem számít arra, hogy a botrány érdemi személyi következményekkel járna, annak ellenére sem, hogy a felmérés szerint a társadalom egészét tekintve többségben vannak a lemondást elvárók. Ennek oka szerinte Lázár szerepe a kampányban: túl fontos ahhoz, hogy itt most vezéráldozatot hozzon a Fidesz.

A szakértő úgy látja, a jelenlegi kampányban Orbán Viktor mellett alig van olyan politikus, aki hasonló súllyal és aktivitással jelenne meg:

Ebben a kampányban, ahol Orbán Viktoron kívül igazából csak Lázár János szerepel, a kampány második legfontosabb arca nélkülözhetetlen a következő időszakban.

Kétélű fegyver a kampányban, muníció az ellenzéknek

A politológus szerint ugyanakkor Lázár szerepe komoly kockázatokat is hordoz. Bár energikus, mozgósító politikus, de „ez az energia néha túlpörög, és túl sok hibát követ el.” Emiatt Lázár nemcsak erő-, hanem veszélyforrás is.

Bíró‑Nagy András szerint a legnagyobb kockázat az, hogy az ügy hosszabb távon is felhasználható marad az ellenzék számára, különösen a Tisza Párt országjárása során. Megjegyezte: az igazi veszélyt az jelenti a Fidesz számára, hogy ez muníciót ad a teljes hátralévő kampányra a Tiszának

A megfelelő helyekre célozva ez egy hatékony kampányeszköz lehet a Magyar Péterék számára,

amit az elemző szerint kizárólag Lázár János „ki nem kényszerített hibájának” köszönhetnek.

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a rendőrség nyilvánosan cáfolta Lázár állításait a gyöngyösi fórum utáni eseményekről, amikor a miniszter igazoltatásokról beszélt a tiltakozókkal kapcsolatban, és ezekre hivatkozva állította, hogy többüknek priusza van. Bíró‑Nagy úgy látja, ez egy további olyan elem, ami miatt hosszabb ideig téma maradhat ez az ügy.

Egyszerre két választói réteget akar megszólítani a Fidesz

A Lázár‑ügy egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a Fidesz nem egyértelműen lezárni akarja az ügyet, hanem kettős kommunikációval próbálja kezelni a kialakult helyzetet – mondja Galgóczi Eszter politológus. A Forrás Társadalomkutató Intézet vezető kutatója felidézte: bár Lázár János bocsánatot kért a kijelentései után, az ezt követő megszólalások és a kormánypárti reakciók már nem az ügy csillapítását szolgálták.

Az nyilvánvaló, hogy egyrészt egy bocsánatkérés nem elég ahhoz, hogy erről ne beszéljünk, másrészt pedig az is kérdés, hogy valóban szeretnék‑e csitítani ennek a hatását, mert igen kettős a Fidesz kommunikációja erről

– fogalmazott.

A politológus szerint miközben a bocsánatkérés azoknak szólhatott, akik elutasítják Lázár kijelentéseit, a későbbi megszólalások – például a gyöngyösi tiltakozók kriminalizálása – már egy másik választói réteget célozhattak. „Sajnos sejthető, hogy vannak olyan választók, akik egyet tudnak érteni ezzel a mondattal, és nekik is szeretnének kedvezni” – tette hozzá az elemző.

Lázárt nem lehet kivenni a kampányból

Galgóczi is úgy látja, hogy a Fidesz egyszerűen nem tudja kivonni Lázár Jánost a kampányból, még akkor sem, ha az ügy politikai kockázatokat hordoz, így ez is állhat a kettős kommunikáció mögött: „Ő egy olyan politikus, akit nem lehet leszedni, nem lehet lecserélni, nem lehet eltávolítani a kampányból, hanem egyszerűen tovább kell lépni ebből.”

Hiába járja az országot Orbán Viktor is, Lázár az, aki nem csupán elmegy vidékre, de ott válaszol a kellemetlen kérdésekre is. Ez Galgóczi szerint magyarázza azt is, miért nem merül fel komolyan a leváltása vagy háttérbe szorítása: „Egyrészt kudarcként kellene beismerni, ha levennék, másrészt pótolhatatlannak is tűnik a kampány szempontjából.”

A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a kampány hajrájához közeledve a Fidesz mozgástere tovább szűkül. Egy ilyen helyzetben már nincs idő új szereplők felépítésére vagy stratégiaváltásra.

Nincs még egy olyan politikus, akit most az utolsó hatvanvalahány napra be lehetne tenni helyette.

Egyetlen botrány ritkán dönt

Galgóczi Eszter szerint a kutatás eredményei – vagyis, hogy a társadalom többsége Lázár lemondását tartaná indokoltnak – óvatosan értelmezendők, különösen egy olyan érzékeny témában, mint a rasszizmus.

„Ezek tipikusan azok a kérdések, amelyekben van egy megfelelési kényszer, és az emberek sokszor nem a saját véleményüket mondják” – jegyezte meg. Szerinte ezért nehéz pontosan megmondani, hogy az ügy mennyire mélyen érinti a választókat, és milyen hatással lesz a döntésükre.

A politológus hangsúlyozta: egyetlen botrány ritkán dönt el választásokat.

Nagyon valószínűtlen, hogy valaki egyetlen egy dolog miatt dönti el, hogy kire húzza be az ikszet

– tette hozzá. A választói döntéseket inkább az ügyek összessége, a kormányzattal szembeni általános elégedettség vagy elégedetlenség határozza meg.

Ugyanakkor szerinte a lazán kötődő szavazók esetében az ilyen ügyeknek lehet mozgósító erejük. „Azoknál lehet ez érdekes, akik nem erősen elkötelezettek egyik párt felé sem.” Megjegyezte ugyanakkor, hogy a klasszikus értelemben vett bizonytalanok száma a kutatások szerint már viszonylag alacsony.

The post Kockázattá vált a párt kampányarca, de leszedheti-e a Fidesz Lázárt a sakktábláról? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu