A magyar gazdaság hat éve egyhelyben topog, és valószínűleg még a jövő esztendő sem hoz változást – mondta Patai Mihály az Európa Klub előadásán.
Uniós pénzek nélkül versenyhátrányba kerülünk Csehországgal és Lengyelországgal szemben. „Aki nem tudja elintézni az uniós pénzek behozatalát, az a regionális versenyben nem a rajtvonalról indul, hanem hátrébb” – mondta. „Eminens érdekünk, hogy az uniós pénzeket megszerezzük” – idézi a HVG.
A fiskális alkoholizmusnak nevezett jelenség veszélyeit azzal jellemezte, hogy olyan adósságspirál alakulhat ki, amelyet nem lehet megváltoztatni. Márpedig a magyar költségvetés 2020 óta hatalmas deficitet mutat, egyre nőnek az államadósság törlesztési és kamatterhei; a 2010 és 2020 közötti időszakban a költségvetés 1500-1800 milliárdot fizetett erre, ma már 4000 milliárdot meghaladó összeget – kalkulált.
Ezt meg kell állítani, mert ha nem ez történik, tovább csökken az elosztható jövedelem
– érvelt.
A magyar gazdaságpolitika az Európai Unión belül rendszeridegen – minősítette. Miközben az MNB az inflációellenes védekezés jegyében a magas kamatszinttel fékezett, megdrágítva a hitelt, szűkítve a pénz utáni keresletet, a kormány gázt adott, kedvezményes hitelkonstrukciókat vezetett be, tartósan magas államháztartási hiánnyal élénkítette a gazdaságot. Nyolcszáz milliárd forint ment el az akkumulátoripari támogatásokra, előzőleg ötszáz milliárd arra, hogy Magyarország gumiipari nagyhatalom legyen.
„Nincs következménye a pandémia idején a célra alkalmatlan lélegeztetőgépek importjának, tizenötödik éve építjük Paks II-t, és még csak a gödörnél tartunk; pedig már a startnál nyilvánvaló volt, hogy megfelelő menedzsmentrendszert csak a Siemens tudna nyújtani” – sorolta a látványos melléfogásokat.
Egyre extrémebb hülyeségek helyettesítik a gazdaságpolitikát
– jelentette ki, hozzátéve, hogy az árstop, az árrésstop, a kamatplafon mind-mind ennek a terméke.
De van megoldás! – váltott hangot. – Egy-két éven belül be kell jelentkezni az euró előszobáját jelentő ERM II. árfolyammechanizmusba; az euró bevezetése lehet az az archimédeszi pont, amely fordulatot hozhat, hiszen a felkészülés a közös valuta bevezetésére a gazdaság mindhárom gyengeségét megváltoztatná.
Az euróövezeti csatlakozással a magyar gazdaság sokkal olcsóbban jutna hitelekhez, Szlovákia, Horvátország 2,9–3,0 százalék kamatot fizet, Magyarország hetet – példálózott. A belépés után a Magyarországhoz hasonlóan eladósodott Horvátország hitelminősítése nagyot javult, pusztán a tagság jelentette biztonságból következően.
A másik előny, hogy az euró bevezetésével megszűnik a magyar valuta árfolyamkockázata. Ezt például azzal számszerűsítette, ha nem kell fedezeti műveleteket, swapmegállapodásokat kötni, évi 1,5 milliárd eurót lehetne megtakarítani. A kamatmegtakarításon felül.
Csakhogy „a mostani szuverenitási ideológia mellett nincs semmi esély a csatlakozásra” – vonta le néhány hallgatói kérdésre a végkövetkeztetést.
Patai állítólag összekülönbözött Matolcsy Györggyel
Patai Mihály az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatójaként korábban számos fontos tisztséget töltött be: 2008 és 2011 között a Budapesti Értéktőzsde Zrt. elnöke volt. 2011 és 2012 között a Magyar Bankszövetség elnökeként tevékenykedett, majd lemondása után 2013-tól 2019-ig ismét a bankszövetség élén állt.
2019. április 22-től hat évre, 2025-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és a Monetáris Tanács tagjává választották.
Mint a portfolio.hu cikkében emlékeztetett: hivatali ideje alatt személyes ellentét alakult ki Matolcsy György jegybankelnök és Patai között, aki korábban egyik legfontosabb bizalmi embere volt. A Magyar Nemzeti Bankon belül ez már a szervezeti és működési szabályzat átdolgozásában is tetten érhető, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke alól már több fontos területet is kiszerveztek, de sok jogkör elvesztése még nem látszik a nyilvánosan elérhető dokumentumokba
The post Könyörtelenül bírálta a magyar gazdaságpolitikát Matolcsy volt alelnöke first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
