Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján egy korábban ismeretlen emberi vonal genetikai nyomaira bukkantak Argentínában – írja a The Independent. A szakértők szerint a felfedezés segíthet jobban megérteni az egyik utolsó, ember által benépesített terület történetét.
A Homo sapiens Afrikából kiindulva Dél-Amerika déli csúcsát érte el az egyik legkésőbb. A térség eddigi legkorábbi, emberi jelenlétre utaló bizonyítékai nagyjából 14 ezer évesek.
A régió legősibb lakóival kapcsolatban máig sok a kérdőjel, legfőképpen azért, mert a dél-amerikai ősi DNS-vizsgálatok messze elmaradnak az európaiakhoz és ázsiaiakhoz képest. Korábbi elemzések alapján mintegy 9000 évvel ezelőtt az amerikai őslakosok három jól elkülöníthető vonalra kezdtek el szétválni,
- az egyik az Andok középső részén;
- a másik az Amazonas trópusi alföldjein;
- a harmadik pedig délen, a Pampákon, Chilében és Patagóniában élt.
Az Argentínában újonnan felfedezett emberi leszármazási vonal több mint nyolc évezrede létezik, és meglepően sokszínű őslakos kultúrák kialakulásához vezetett.
Javier Maravall López, a Harvard Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint
a korábban ismeretlen csoport kialakulásától egészen a mai napig meghatározó maradt.
„Ez a kontinens történelmének egy fontos epizódja, amelyről eddig nem is tudtunk” – tette hozzá.
A szakértők 238 őslakos maradványaiból vett DNS-mintákat vizsgálták meg, a legidősebb lelet 10 ezer éves volt. Az adatokat további 588 egykori őslakos genetikai adataival vetették össze.
Az eredményekből egy új leszármazási csoport képe rajzolódott ki, amely 8500 évvel ezelőtt jelent meg. Ezen vonal aztán sokféle nyelvet és kultúrát fejlesztett ki, és Argentína középső részén a származás fontos eleme lett.
A vonal 3300 évvel ezelőtt vagy még korábban déli irányba kezdett el terjeszkedni, és elkeveredett a pampák népességével. Ennek ellenére a csoport nagyrészt különálló maradt.
The post Korábban ismeretlen emberi vonalra bukkantak first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
