Ki emlékszik még szeptember 22-ére, az őszi napéjegyenlőség napjára? Amikor még 12 órán keresztül láthattuk a napot, és csak a másik 12 óra telt sötétben. Azóta egyre közelebb csúszott egymáshoz napkelte és napnyugta, december 20-án már csak alig nyolc és fél óra a világos periódus, a Nap 7:25-kor kel, és 15:56-kor nyugszik.

Hetek óta „négykor már sötét van”, a legtöbben napkelte előtt indulnak munkába, iskolába, és, valljuk be, napközben sem az igazi. A Kárpát-medence tipikus téli időjárási jelensége a hidegpárna, amikor a magasban érkező melegebb légtömegek a felszínre szorítják az alsó, hidegebb légrétegeket. Megszűnik a vertikális áramlás, vastag felhők takarják az eget, hosszan tart vagy fel sem oszlik a hajnali köd. Mintha reggeltől estig állandó félhomályban lennénk.

December 21-én azonban, a téli napfordulón minden megváltozik, innentől kezdve lassan, de annál biztosabban fogy a sötétség, és terjeszkedik a fény.

Ez lesz az év „legsötétebb” napja, vagy, ha úgy jobban tetszik, a leghosszabb éjszakája. A nappalok és éjszakák hosszának állandó változása annak köszönhető, hogy a Föld és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkját a Nap körül ekliptikának nevezzük, bolygónk dőlésszöge pedig az ekliptika síkjára állított merőlegeshez viszonyítva 23,5 fok.

A Nap körül keringve így az északi féltekén télnek tekintett évszakban a déli pólus „biccent” kissé csillagunk felé, nyáron pedig az északi: a tavaszi és őszi napéjegyenlőséget leszámítva mindig azon a féltekén hosszabbak a nappalok az éjszakáknál, amelyik épp a „nyári félévben” tartózkodik.

A téli napforduló pedig az az egyetlen pillanat, amikor Földünk forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, idén egészen pontosan december 21-én 16 óra 04 perc 12 másodperckor.

The post Közeledik a leghosszabb éjszaka first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu