Hétfő délelőtt közlemény jelent meg a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) honlapján, vette észre a Telex. A Vidnyánszky Attila által alapított és vezetett színházi érdekképviseleti szervezet írása azzal kezdődik, hogy a társaság „aggodalommal figyel minden olyan megszólalást, amely az elmúlt tizenhat év magyar színházi életét egyetlen politikai zárójelbe próbál tenni”.
Mint írják, az elmúlt másfél évtizedben a magyar előadó-művészet komoly sikereket ért el, számos országos program indult, több vidéki és fővárosi színház megújult, valamint nemzetközi sikerek és fesztiválok valósultak meg – és ebben a szakma számtalan szereplőjének munkája benne van, akik mind a közönségért dolgoznak. „Maradandó előadások jöttek létre, új társulatok alakultak, nézők milliói kaptak életre szóló színházi élményt. Válságok – covid, energiaárrobbanás – sorát éltük meg közösen.”
Ezeket a teljesítményeket nem lehet most kollektív bűnösséggé minősíteni
– áll a közleményben.
Az MTT álláspontja szerint a Magyar Színházi Társaságnak és tagszervezeteinek kellene számot vetniük, hiszen ők nem kívülállói voltak ennek az időszaknak, hanem részesei, aktív szereplői. „Intézményeik, tagszervezeteik szabadon, nyugodtan, biztos anyagi háttérrel alkothattak – létrehoztak kormánykritikus előadásokat, lehetőségeket kaptak vezetőként, rendezőként, alkotóként, támogatásokhoz jutottak, szakmai pozíciókat töltöttek be, fesztiválokon szerepeltek és nem utolsósorban az állami – önkormányzati fenntartói struktúrákban is dolgoztak” – írják, hozzátéve: a „függetlenek” száma legalább duplájára nőtt, a szabadtéri színházak száma pedig másfélszeresére.
Különösen visszásnak tartjuk, ha ma bárki úgy beszél az elmúlt tizenhat évről, mintha annak csak mások lettek volna szereplői és kedvezményezettjei.
A miskolci színház igazgatóját is megemlítik
A közleményben külön kitérnek a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójára, Béres Attilára, „aki nemmellesleg egy fideszes önkormányzat által került kinevezésre”. Azt írják, a miskolci színház az elmúlt években a magyar színházi élet elismert szereplője volt, állami és önkormányzati közös működtetési keretek között működött, jelentős többlettámogatásokból gazdálkodott, miközben vezetője élvezte a korábbi miniszterelnök közvetlen környezetének szimpátiáját is.
„Elgondolkodtató az a leegyszerűsítő kommunikáció, amely ma az elmúlt tizenhat év minden vezetőjét, intézményét vagy alkotóját morális nyomás alá próbálja helyezni. Minden szakmában jártas kollégánk tisztában van azzal, hogy az elmúlt hetekben felsorolt problémák többsége nem tizenhat éves és nem is oldható meg úgy, hogy egyeseket bűnösnek bélyegzünk, másokat erkölcsi mércének emelünk ki.”
A folytatásban azt írják:
Tökéletes rendszer nincs. Hibák, aránytalanságok és rossz döntések minden korszakban voltak – bízunk benne, hogy a tiszás kulturális kormányzatnak csak jó döntései lesznek. Az átvilágítások fontosak, ha azok a bizalmat építhetik. De az is fontos, hogy ne politikai furkósbotként működjenek, és ne csak egyes színházakra fókuszáljanak, kerüljenek sorra pl. a budapesti fenntartású intézmények is.
Kiemelték, hogy a színházi szakma megosztottságának felszámolására a Magyar Teátrumi Társaság a 2024-es kaposvári re:OSZT óta számtalan erőfeszítést tett. „Nem miattunk szakadtak meg az egyeztetések a Magyar Színházi Társasággal” – fűzték hozzá.
Kifogásolják, hogy kihagyták őket az egyeztetésből
Közlésük szerint az MTT szomorúnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy az elmúlt hetekben úgy készült el a szakma jövőjét összefoglaló anyag, illetve úgy zajlott le az egyeztetési folyamat, hogy abból a Magyar Teátrumi Társaságot – amely állításuk szerint a magyar színházi szakma egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezete – kihagyták, noha ők többször hangsúlyozták, hogy készek az egyeztetésre, a szakmai alapon zajló vitákra, és a közös munkára a magyar színházi élet megújítása érdekében.
Árkokat betemetni azonban nem lehet úgy, hogy közben mindenkit belelökünk, aki nem ugyanazt gondolja. Párbeszédet hirdetni nem lehet kirekesztéssel. Megújulást követelni nem lehet fenyegetéssel. Szakmai erkölcsről beszélni nem hiteles úgy, hogy közben teljes közösségeket bélyegzünk meg
– fogalmaznak.
Molnár Áront és Csáki Juditot is bírálják
A közleményben a színházi közbeszéd több szereplőjét is bírálják: Molnár Áron színészt politikai aktivistának, Csáki Juditot pedig „óbaloldali nyugdíjas kritikusnak” nevezik, továbbá kifogásolják, hogy szerintük egyes közéleti megszólalások a szakmai vitán túlmenően megbélyegzéshez, listázáshoz vagy szakmai kirekesztéshez vezethetnek. A szervezet szerint senkit nem szabad politikai meggyőződése vagy korábbi szerepvállalása miatt eltávolítani a színházi szakmából.
STOP fenyegetés! STOP megbélyegzés!
– írják, majd felszólítanak minden szakmai és közéleti szereplőt a következőkre:
fejezzék be a fenyegetődzést, a kollektív megbélyegzést és azt a gondolkodást, amely szerint mindazokat, akik az elmúlt tizenhat évben vezetőként, alkotóként vagy intézményi szereplőként dolgoztak, el kell távolítani a magyar színházi életből.
Párbeszédet sürgetnek, és a megbélyegzés ellen tiltakoznak
Szerintük „A magyar színház jövője nem politikai bosszú, nem erkölcsi számonkérési kampány és nem személyes leszámolás kérdése. A magyar színház jövője közös ügy.” A társaság úgy véli, a szakmának az az érdeke, hogy valódi párbeszéd kezdődjön, a nézőknek az, hogy a színházak nyugodtan, biztonságban, szakmai alapon dolgozhassanak, az országnak pedig az, hogy a magyar színházi kultúra „ne háborús terep, hanem közös érték legyen”.
A jövőt nem vérrel, nem bosszúval és nem kirekesztéssel kell írni, hanem munkával, felelősséggel és egymás szakmai teljesítményének tiszteletével. A Magyar Teátrumi Társaság továbbra is készen áll az egyeztetésre
– zárul a közlemény, mely teljes terjedelmében az MTT oldalán olvasható el.
The post Közleményben sürgeti a fenyegetés és a megbélyegzés befejezését a Vidnyánszky vezette Magyar Teátrumi Társaság first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
