„Az államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel” hétfőn közzétette a Sándor-palota, milyen kérdésekkel fordult Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottsághoz még május végén.
Sulyok azután kérte az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének állásfoglalását, hogy Magyar Péter miniszterelnök többször is lemondásra szólította fel őt és több más állami tisztségviselőt. Magyar Péter korábban a Sándor-palotánál arról beszélt, ha Sulyok önként nem mond le, akkor alaptörvény-módosítással fogják elérni az államfő elmozdítását.
A Sándor-palota hétfői közleménye fontos lépésnek nevezte a közjogi intézmények közötti párbeszéd kereteinek megteremtésében, hogy a Velencei Bizottság delegációja múlt héten Budapestre látogatott. A köztársasági elnök hivatala ugyanakkor felrótta a kormánynak, hogy bár nyitottságot jelzett a Velencei Bizottsággal való együttműködésre, július 6-án az alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött, anélkül, hogy ígéretet tett volna a bizottság véleményének bevárására.
A hétfőn nyilvánosságra hozott dokumentumból az látszik, hogy Sulyok május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz, és a beadványt június 4-én kiegészítették, majd június 23-án újabb kiegészítést küldtek, már kifejezetten az Alaptörvény 17. módosításának tervezetéről.
Az alaptörvénymódosítás megszüntetné Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, 70 éves felső korhatárt vezetne be az alkotmánybíráknál, ami Polt Pétert és három másik alkotmánybírót is érintene, valamint 12 évben maximálná a parlamenti képviselői mandátumot.
A hétfőn közzétett 22 oldalas dokumentum szerint Sulyok többek között az alábbi kérdésekben kért állásfoglalást a Velencei Bizottságtól:
- Egy parlamentáris demokráciában a nem közvetlenül választott köztársasági elnök viselhet-e politikai felelősséget, és elmozdítható-e jogsértés megállapítása nélkül.
- Összeegyeztethető-e a jogállamisággal, a hatalommegosztással és az alapjogokkal az Alaptörvény 17. módosításának az a része, amely megszüntetné a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát.
- Nem minősül-e személyre szabott, „ad hominem” jogalkotásnak az a megoldás, amely nem általános szabályt alkot, de konkrétan a hivatalban lévő államfő megbízatását szüntetné meg.
- Megkerülhető-e az Alaptörvényben jelenleg szereplő megfosztási eljárás és az Alkotmánybíróság szerepe.
- Hogyan kell értékelni azokat a miniszterelnöki nyilatkozatokat, amelyek szerint az államfő alkotmányos jogkörei gyakorlásával lassíthatná az uniós források visszaszerzéséhez szükséges jogalkotást.
- Sértheti-e a jogbiztonságot, a jogos elvárások elvét és a hatalommegosztást a hivatalban lévő köztársasági elnök idő előtti eltávolítása.
A dokumentum érvelése szerint a magyar köztársasági elnök 1990 óta nem visel politikai felelősséget, csak korlátozott jogi felelősséget. A beadvány azt írja, a hatályos szabályok alapján az államfő akkor távolítható el,
- ha szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy valamely törvényt,
- illetve szándékos bűncselekményt követ el,
- az eljárásban pedig az Alkotmánybíróságnak van döntő szerepe.
Megpróbálták eltitkolni
A Sándor-palota majdnem két héttel azután tette közzé a Velencei Bizottságnak címzett dokumentumot, hogy a hivatal elutasította a TASZ közérdekűadat-igénylését, amely éppen arra vonatkozott, milyen tartalmú megkeresést küldött Sulyok Tamás a Velencei Bizottságnak. A Sándor-palota akkor azzal érvelt, hogy a dokumentumok döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, a TASZ viszont közérdekű információnak tartotta őket, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult.
A HVG később arról írt, hogy a NAIH vizsgálatot indított az ügyben, és előzetes állásfoglalásában a nyilvánosság szempontjából kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügynek nevezte, hogy milyen beadványt küldött Sulyok a Velencei Bizottságnak.
The post Közzétették Sulyok Tamás Velencei Bizottsághoz küldött beadványát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
