Elolvastuk a kormány által közzétett Gyermekvédelmi Diagnózist, amelyet Magyar Péter miniszterelnök és Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi államtitkár mutatott be a sajtónak még szeptemberben. A 200 oldalas szövegből mellbevágó kép rajzolódik ki. Az értelmezésre szakembert kértünk fel: Kuslits Gáborral, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) egykori igazgatójával, a Szőlő utcai ügy egyik kirobbantójával készítettünk interjút, arra kérve, elemezze a jelentés főbb állításait.

A felmérés szerint

a hazánkban élő 1,6 millió gyerek közül 130 ezer van veszélyeztetettként nyilvántartva,

azaz a gyerekek közel 8 százaléka. A helyzet Észak-Magyarországon a legkritikusabb. A veszélyeztetettség oka lehet

• bántalmazás,
• elhanyagolás,
• gyereknevelési problémák,
• a gyerek önmagára és másokra veszélyes magatartása,
• valamint a szegénység (minden ötödik gyerek érintett a nélkülözés kockázatával Magyarországon).

Megélhetési nevelőszülők?

2010 óta jelentősen nőtt a családból kiemelt gyerekek száma, miközben a szakemberhiány olyan kritikussá vált, hogy gondozási helyeket kellett megszüntetni. A helyzetet súlyosbította, hogy az állam 2010 után kivonult a szociális szektorból, így a magyar gyermekvédelmi rendszer 2026-ra a strukturális összeomlás határára került.

Mint a szöveg kiemeli: 2023 óta négyszáz nevelőszülővel van kevesebb, a nevelőszülői férőhelyek száma nagyjából kétezerrel csökkent ebben az időszakban. A nevelőszülők állománya idősödik, és a nevelők több mint fele kis falvakban él, ahol problémás a gyerek ellátása, mivel az átlagosnál kevesebb szolgáltatás érhető el. Emellett megjelentek az úgynevezett megélhetési nevelőszülők, akik nem a gyerekek, csupán a pénz miatt választják ezt a hivatást.

Ráadásul, mint arra a jelentés kitér, 2021-ben a gyermekvédelmi törvény úgy értelmezte újra a gyermekvédelmi rendszert, mint amelynek feladata elsősorban az LMBTQ-propagandával szembeni védekezés (összemosva a pedofíliával).

Ami a szakemberek helyzetét illeti, az anyag kiemeli, hogy a gyermekfelügyelők jelenleg nettó 320 000 forint fizetést visznek haza, és ezért az összegért a nehéz és felelősségteljes munkára nem találnak jelentkezőket. Az infrastruktúrával kapcsolatban megjegyzik, hogy sok intézményben az áramellátás korszerűsítésére sem kerülhet sor, mert maga az épület olyan rossz állapotban van, hogy nem lehet hozzányúlni teljes felújítás nélkül – arra pedig nincs forrás.

Hogyan kerül egy gyerek állami ellátásba?

A szöveg bemutatja, hogy a kaotikus jogalkotás és jogalkalmazás ellehetetlenítette a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését. Mára pedig az egészségügyben, oktatásban vagy igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek eltérően értelmezik, hogy mi egyáltalán a gyermekvédelmi jelzőrendszer, és hogyan működik. (Röviden: a gyermekvédelmi jelzőrendszer olyan együttműködési hálózat, amelynek célja a gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerése és jelzése.)

A jelentés leírja: mikor a veszélyeztetett gyerekek szülei nem működnek együtt a szakemberekkel, a gyámhatóság védelembe vételt rendeli el. Jelenleg több mint 33 ezer gyerek van ebben a státuszban. A gyámhatóság ilyenkor magatartási szabályokat ír elő, s ha ezek betartása elmarad, kiemelhetik a családból a gyereket.

Ugyanakkor kiderül a dokumentumból, hogy a családsegítők és esetmenedzserek biztonsága több területen nem megfelelő – akik a szerhasználattal erősen érintett vagy szegregált településrészeken rendőri jelenlét nélkül dolgoznak, veszélyben érzik magukat. Hozzáteszik:

a gyermekek családból való kiemelése, majd a gondozási helyre történő szállítása nemcsak a kiskorúakat viseli meg lelkileg, hanem az eljáró szakügyintézőket is.

A gyermekvédelmi diagnózis nem részletezi ugyanakkor az Orbán-kormány bűneit a gyermekvédelem tönkretételében, viszont megállapítja:

A jelentés elsődlegesen nem a politikai felelősség megállapításának szándékával készült, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a rendszer vezetői számára a brutális problémák és nehézségek már évek óta ismertek voltak.

*

Kuslits Gáborral azután készítettünk interjút, hogy a szakember áttanulmányozta a gyermekvédelmi diagnózist.

Alulfinanszírozottság, alulképzettség, férőhelyhiány, a szakma presztízsének leamortizálódása, az intézményi rendszer anomáliái: kiderül a 200 oldalas anyagból, hogy ma a gyerekvédelemben egyszerűen nem adottak a feltételek ahhoz, hogy minőségi munkát lehessen végezni. Mondott-e bármi újdonságot ez a dokumentum önnek?

The post Kuslits Gábor: Nagyjából annyi időbe telik visszaépíteni a gyermekvédelmi rendszert, mint amennyi idő alatt lerombolták first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu