A következő évtizedekben a kvantumalapú mérőeszközök, szenzorok, számítógépek és a kvantumelektronikai rendszerek nemcsak a globális iparágakat, hanem a magyar gazdaság versenyképességét is érdemben formálhatják.
Bár a modern információtechnológia számos eszköze már ma is a kvantummechanika elvein alapul, a következő ugrás nem ezek finomhangolásáról, hanem új alkalmazási paradigmák tömeges megjelenéséről szól, például a hatékonyabb titkosítás, képfeldolgozás, gépi tanulás, áramkörök és pénzügyi tervezés, illetve térképészet és radarok területén. A 2025-ös fizikai Nobel-díj kitüntetettjei – John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis – is a kvantummechanikai hatásokat demonstráló szupravezető áramkörökben végzett kísérleteikért részesültek az elismerésben.
A McKinsey Quantum Technology Monitor 2025-ös elemzése szerint a kvantumtechnológiai piac – beleértve a kvantumszámítást, kvantumkommunikációt és kvantumérzékelést – 2035-re megközelítheti a 97 milliárd dolláros éves globális bevételt, miközben a kvantumszámítás piaca 4 milliárdról akár 72 milliárd dollárra nőhet. Európában a piac ugyan kisebb, de gyorsan növekszik: a becslések szerint évi 24–35 százalékos összetett növekedési ütemmel (CAGR) bővülhet 2030-ig, elsősorban ipari, egészségügyi, telekommunikációs és pénzügyi alkalmazások révén. A befektetői aktivitás már most ezt a pályát árazza: 2024-ben világszerte közel 2 milliárd dollár áramlott kvantumstartupokba, elsősorban Észak-Amerikában.
A kvantummérnökök iránti kereslet már most meghaladja a kínálatot. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában szakemberhiány tapasztalható, miközben a Deloitte és a McKinsey előrejelzései szerint 2030-ig több százezer kvantumhoz köthető munkahely jöhet létre. Rövidebb távon a kvantumkompetenciák beépülhetnek a meglévő iparágakba, hosszabb távon pedig a pénzügy, a telekommunikáció és az anyagtudomány számára is nyithatnak új alkalmazási horizontot, de az AI-algoritmusok optimalizálása is elképzelhetetlenné válik mély kvantummechanikai ismeretek nélkül.
„Ezeket a tendenciákat figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a kvantummérnöki pálya a leghosszabb távú perspektívát kínálja a mérnöki szakmák közül. Aki most belevág, olyan tudás birtokába kerül, amit nem mindenki tud könnyen elsajátítani, és amely a következő évtizedekben is biztosítja a versenyképességet” – emeli ki Csaba György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának professzora, a hazánkban egyedülállónak számító kvantummérnök mesterszak szakfelelőse. Korábban a Notre Dame Egyetemen dolgozott kutatóprofesszorként, kutatásainak fókuszában a számítások végzésének fizikája, a magnetoelektronika és a spin-alapú eszközök működése áll, amelyeket nemzetközi együttműködésben, többek között a Müncheni Műszaki Egyetemmel és a Notre Dame Egyetemmel közösen végez.
A PPKE ITK kvantummérnökképzésének fókuszában a kvantumszenzorok fejlesztésének elméleti alapját képező kvantummetrika áll, amely forradalmian új mérési eljárásokhoz vezethet. A kvantumszenzorokon alapuló mikroszkópok elősegítik az áramköri hibák, szakadások kezelését, de az autó- (pl. hatótávnövelés) és hajóiparban (pl. nem zavarható GPS), illetve bányászati, katonai használat területén (pl. ásványi anyagok, talajvízszint, tájékozódás) is kiemelkedően hatékony új megoldások ezek. Ilyen eszközökre már most is van igény, és a nemzetközi, ipari érdeklődés exponenciálisan nő.
„A képzés kiemelt figyelmet fordít a fizikai szimulációkban alkalmazott kvantumalgoritmusokra is, illetve arra, hogy a kvantumfizika hogyan járul hozzá új programozási és mesterséges intelligencia-paradigmák kialakításához. A hagyományos mérnöki szakoknál magasabb szintű matematikai, fizikai és számításelméleti tudást igényel” – emeli ki Papp Ádám, a szak kutató-oktatója. A cél elsősorban ipari kutatás-fejlesztésben dolgozó szakemberek képzése, akik értik és képesek alkalmazni a kvantumtechnológiák elméleti és gyakorlati aspektusait, beleértve kvantumalgoritmusokat, kvantumérzékelők elméletét, nanotechnológiát és integrált fotonikai rendszereket. A képzés jelentős része projektalapú, így a hallgatók egyéni érdeklődésük szerint haladhatnak elméleti, szoftveres vagy kísérleti irányba. A kvantumszámítógépek ma már felhőn keresztül is elérhetők, így a hallgatók itthonról is dolgozhatnak rajtuk, miközben az ösztöndíjak és kutatási együttműködések révén nyugat-európai laborokban szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot. A vállalati partnerek között pedig olyan globális szereplők is megjelennek, mint az IBM vagy a BMW.
The post Kvantumtechnológia: a következő évtized növekedési motorja first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
