Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke csütörtökön a Kossuth Rádióban beszélt a közélet átláthatóságát célzó, ám valójában a civil szervezetek és a szabad sajtó ellehetetlenítését lehetővé tevő törvényről.
Arra a kérdésre, hogy mi lehet a heves médiavisszhang és kritika hátterében, azt mondta, hogy
ő nem teljesen érti „az elkeseredett és hiszterizált” hangulatot, mert szerinte az átláthatóság mindenkinek az érdeke.
„Tehát én nem tudom, hogy akinek nincs takargatnivalója, az miért vizionálja, hogy retorzió fogja érni, amikor itt egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyilvánosságra kell hoznia, világossá kell tenni, hogy milyen forrásokból, milyen támogatásokkal működteti a saját szervezetét, legyen ez egy NGO, legyen ez egy sajtótermék, vagy bármilyen más szervezet” – mondta Lánczi, aki azt nem említette, hogy végső esetben a bíróság megszüntetheti vagy eltilthatja a tevékenységétől az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal feketelistáján szereplő szervezeteket, amelyeket a külföldi támogatás mértékének 25-szörösére rúgó bírsággal is sújthatnak.
Lánczi szerint érdekes dolgok derülhetnek ki, ha megnézik, hogy vajon kik finanszírozzák azokat, akik
egy az egyben az ukrán titkosszolgálatnak a kommunikációs paneljeit tolják a magyar nyilvánosságba.
Habár az orosz törvényhez hasonlítja a kritikus média a törvényt, Lánczi szerint inkább az amerikai szabályozással rokonítható. Megjegyezte, hogy ugyanezt a kritikát lehetett hallani 2023 decemberében, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt elfogadták, szerinte ez is tipikus dezinformáció, „amivel idehaza és külföldre is megpróbálják lejáratni a magyar kormányzatot”. „Ott is ugye jegyzékbe kell venni azokat a szervezeteket, amelyeknél, sőt otthon maguknak kell jelentkezni, hogy regisztrálják őket, (…) amelyeket külföldről finanszíroznak, majd idegen hatalom irányítása alatt állnak. (…) A magyar törvény az erre hasonlít, az amerikai törvényre, úgyhogy nem Moszkvára kell tekinteni, hanem Washingtonra kell tekinteni, mert ott lehet megtalálni a magyar törvénynek a mintáját” – mondta Lánczi, hozzátéve, hogy
a magyar törvény számos tekintetben éppen sokkal szofisztikáltabb és sokkal enyhébb, mint az amerikai, például nem hívja a megbélyegzett szervezeteket külföldi ügynöknek. Lánczi az ukrán kémbotrányról is szót ejtett. Elmondta, hogy lefuttattak egy gyors vizsgálatot arról, hogy milyen tipikus kommunikációs elemek jelennek meg a magyar nyilvánosságban, ami megállapította, hogy összehangolt akció zajlik Magyarország ellen. „Azt lehet tudni, hogy május 8-án az egyik ellenzéki párt, a Tisza Pártnak az elnöke tett egy állítást, egy leleplezőnek szánt állítást, amellyel azt próbálta sugallni, hogy Magyarország háborús készülődésben van, háborúra készül, majd ettől látszólag teljesen függetlenül, mintegy véletlenül, másnap megjelenik egy ukrán titkosszolgálati közlemény, amely ugyanezt az állítást akarja alátámasztani, és azt sugallja, hogy ezekben az állításokban igazság van” – mondta.
(via Telex)
The post Lánczi Tamás nem teljesen érti „az elkeseredett és hiszterizált” hangulatot az átláthatóságinak nevezett törvény körül first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
