László Róbert: Régi tévhit, hogy a külhoni magyarok mind fideszesek lennének

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) március 4-én közölt adatai szerint a külhoni magyarok közül már most többen regisztráltak levélszavazásra, mint a 2022-es választás alkalmával összesen, ráadásul a lehetőség március 18-ig nyitva áll azok előtt, akik jogosultak lennének, de még nem jelezték a voksolási szándékukat az április 12-ei országgyűlési választásra.

A levélszavazás az életre hívása óta megkérdőjelezhetetlenül a Fidesz-KDNP terepe.

2014-ben az így leadott szavazatok 95,49,
2018-ban 96,24,
2022-ben pedig 93,89 százalékát söpörték be a kormánypártok.

2024 februárjában viszont fejre állt a magyar politika: Magyar Péter a Tisza Párttal egy újabb jobboldali pártot húzott fel a Fidesz nyakára, hangsúlyozva egyebek között azt is, mennyire nagy becsben tartja a határon túli magyarságot. Orbán Viktor elmúlt éve ráadásul nem is sikerült a legjobban a külhoni magyarokkal kapcsolatos ügyekben: a miniszterelnök tavaly májusi tihanyi beszédében sorsközösséget vállalt a román elnökválasztáson induló, nyíltan magyargyűlülő jelölttel, George Simionnal. És nem mutatott határozottságot a magyar kormány a Benes-dekrétumok kapcsán sem, holott – a szlovákiai kisebbségek földjeinek elkobzásán túl – immáron fél év börtönnel fenyegetik azokat, akik szót emelnek a dekrétumok ellen.

Az viszont csak a látszat, hogy a magyarországi aktuálpolitikai történések miatt a határon túli magyarság körében is nagyobb fordulatra kapcsolt volna a politikai aktivitás

– állítja László Róbert, a Political Capital választási szakértője, aki szerint leginkább a Demokratikus Koalíciónak köszönhető, hogy egyre nagyobb a külhoni szavazatokkal kapcsolatos káosz a fejekben.

Éppen az a meglepő, hogy alig vannak most többen, mint 2022-ben

– rögzítette a szakértő a 24.hu kérdésére, rávilágítva arra, hogy nem az elmúlt hetekben regisztráltak a külhoniak rekordszámban, hanem 12 és fél év leforgása alatt.

2022-ben a levélszavazásra jogosultak (akiknek tehát van magyar állampolgárságuk, magyarországi lakcímmel viszont nem rendelkeznek – őket szokta a köznyelv leegyszerűsítve külhoni magyaroknak nevezni) közül 456 129-en jelezték a részvételi szándékukat a választáson. Az NVI által szerdán kiadott közlemény szerint az idén ez a szám már meghaladta a 471 ezret.

Négy év alatt tehát mindössze 15 ezer fővel bővült a levélszavazók tábora.

Molnár Edvárd / MTI A szabadkai magyar főkonzulátuson adja le szavazatát az április 3-i magyarországi országgyűlési választáson egy helyi lakos 2022. március 30-án.

A közleményből ugyanakkor az is kiderül, hogy a választási iroda 2025 októberében 904 ezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt értesített a levélszavazás lehetőségéről és a regisztráció módjáról. Ugyanez a szám négy évvel ezelőtt 770 ezer volt – a mostani alkalommal tehát több mint százezerrel többeket emlékeztettek arra, hogy szavazhatnak a magyarországi választáson, ehhez képest két héttel a jelentkezési határidő előtt nagyjából 15 ezerrel vannak csak többen a levélszavazók, mint 2022-ben.

„Hogy ez miért van, azzal kapcsolatban azt gyanítom, hogy egyszerűen, akiket lehetett mozgósítani, meg lehetett győzni arról, hogy vegyenek részt a magyarországi választáson – ami a külhoni magyarság körében mindig is csak egy kisebbség volt –, azok döntő többségét már meggyőzték 2013 és 2022 között” – mondta el László Róbert, ám ezzel együtt nem zárja ki azt, hogy a következő 13 napban felpörgetik majd az ebben érdekeltek a folyamatot,

és még néhány ezer, akár tízezer levélszavazót regisztrálnak, de ennél több embert mozgósítani szerinte már-már fizikai képtelenség lenne.

Mindennek pedig az egyik legfőbb okát abban látja, hogy – egyes magyarországi véleményekkel szemben – a külhoni magyarok többségét nem igazán érdekli, hogy mi zajlik a magyar parlamentben, nem érzik úgy, hogy részt kéne venniük a magyarországi választásokon.

Ők egy másik országban élnek. Budapestről nézve egy régi tévhit, hogy a külhoni magyarok mind fideszesek lennének. A döntő többségük egyáltalán nem foglalkozik a magyar belpolitikával, nem iratkozik fel a névjegyzékre, nem vesz ebben részt

– hangsúlyozta a szakértő, aki ezzel együtt jelezte, abban a kisebbségben lévő választói körben, amely érdeklődik a magyar belpolitika iránt, a Fidesz támogatottsága elsöprő – „legalábbis eddig így volt.”

A választási rendszer legbotrányosabb eleme

Ahogy említettük, a 2022-es választás előtt 456 129 külhoni magyar jelezte, hogy levélben óhajtja leadni a szavazatát. Közülük 318 083-an el is juttatták a levélcsomagjukat a választási irodához. Ebből 268 766-ot találtak rendben, a többit valamilyen okból már ebben az adatellenőrzési fázisban érvényteleníteni kellett. 267 834 szavazólap volt érvényes, és ebből 251 468 érkezett a Fidesz-KDNP listájára.

Volt tehát mintegy 138 ezer kiküldött szavazólap, ami nem érkezett vissza Magyarországra.

László Róbert szerint nyilvánvaló ugyan, hogy ez az arány sosem lehet 100 százalékos, ám a 138 ezer elmaradt levélszavazat egy anomáliát jelez, mégpedig azt, hogy halottak sokasága lehet a névjegyzékben.

Ez a legfőbb botrány az egész magyar választási rendszerben, hogy halottak ezrei, sőt akár tízezrei is lehetnek a levélben szavazók névjegyzékében

– jelentette ki.

A levélszavazás 2013. augusztusi bevezetése óta a rendszer úgy működik, hogyha valakit névjegyzékbe vesznek, a regisztrációja tíz évre szól – hacsak nem vesz részt időközben egy voksoláson, mert ekkor a számláló újraindul. Ha valaki tehát az idén levélben szavaz az országgyűlési választáson, egészen 2036-ig benne marad a névjegyzékben – akkor is, ha április 12-e után soha többé nem szavaz. Így akkor is, ha időközben elhalálozik, vagyis a levélcsomagot mindenképpen meg fogják küldeni a nevére az éppen aktuális választás előtt.

Ha befut a választási irodához az az információ, hogy valaki meghalt a külhonban, akkor persze törlik az illetőt a névjegyzékből, ezt László Róbert sem vitatja. Ezt támasztja alá, hogy a friss közleményében az NVI is közölte: a levélszavazás intézményének bevezetése óta elhalálozás miatt több mint nyolcezer szavazót töröltek a névjegyzékből az elmúlt 12 és fél évben. De, ahogy a szakértő is fogalmaz, a magyar állam alapesetben nem értesül arról, hogy meghal egy magyar állampolgár Székelyudvarhelyen vagy Liverpoolban. (Lapunk ráadásul a kettővel ezelőtti országgyűlési választás idején olyan esetet is megírt, amikor egy Svédországban élő, de Magyarországon két évvel korábban elhunyt idős férfi címére érkezett meg a szavazásra jogosító levélcsomag.)

És, ha hivatalosan nem értesül róla, nem is törlik, miközben a törvény előírja, hogy kiküldjék a levélcsomagot mindenkinek, akinek aktív a regisztrációja, nem kérdezik meg előtte senkitől, hogy életben van-e

– magyarázta László Róbert, hangsúlyozva: a levélszavazás a visszaélések melegágya, és bőven megérett már az idő, hogy felváltsák egy ellenőrizhetőbb módszerrel. László emlékeztetett a tavaly ősszel általa kezdeményezett szakmai vitára, amelyből szerinte az derült ki, hogy a levélszavazás helyett a külképviseleti szavazás kibővítése lenne a jó megoldás a távszavazásra – ahogy azt a Választási Földrajz szakértője, Bódi Mátyás is javasolta.

Ám nem csak a névjegyzéken szereplő halottak miatt lehet visszaélni a levélszavazatokkal. László Róbert szerint a levélszavazás „a természetéből adódóan egy olyan intézmény, amivel vissza lehet élni.”

Lehetetlen ellenőrizni azt, hogyha valakinek a nappalijába eljutott a szavazólap, akkor tényleg ő húzza-e be az X-et, vagy a házastársa, vagy a szomszédja, vagy neadjisten egy pártaktivista. És aztán, hogy a lakásból miként jut el a postára, a külképviseletre az a levélcsomag, arra megint csak semmiféle szabály nincs. Pártaktivisták sokasága gyűjti be ezeket a levélcsomagokat, így nem lehet kizárni, hogy valamilyen módon felbontják a borítékokat, és hogyha számukra nem tetsző szavazat van benne, akkor egyszerűen azt célba sem juttatják, vagy érvénytelenítik, a borítékokat meg visszaragasztják. Nem azt mondom, hogy ez tömegével előfordul, de kizárni sem lehet

– részletezte aggályait a Political Capital szakértője.

Adrián Zoltán / 24.hu László Róbert, a Political Capital választási szakértője.

A nyugatra szakadtak

Külképviseleti szavazás most is van a magyar választási rendszerben, igaz, a jelentősége sokkal kisebbnek tűnik, mint a levélszavazásé. Ezzel a megoldással azok a magyarok élhetnek, akik külföldön élnek, de van magyarországi lakcímük – ennek megfelelően ők nemcsak listára, de egyéni jelöltekre is szavazhatnak.

A külképviseleti szavazás jellemzően azon honfitársaink számára opció, akik az anyaországban születtek, de valami miatt – a külföldi magasabb bérek vagy akár a kormány iránti ellenszenv okán – másik országba költöztek, ám nem égettek fel minden hidat maguk mögött, így a magyarországi lakcímüket megtartották. Bár a választási iroda az ő szavazataikat nem tartja nyilván úgy elkülönítve, mint a levélszavazókét, benyomásaink lehetnek arról, hogy ezen választók nagyobb része nem a jelenlegi kormány rajongója. És amíg a levélben szavazók az első és egyetlen regisztrációjuk után kérdés nélkül kézhez kapják a szavazóívet az otthonaikban, a külképviseleten szavazóknak sokkal több nyűggel és adminisztrációval jár a jelentkezés, ráadásul sokaknak elég nagy távolságot kell megtenniük, amíg eljutnak egy külképviseletre (a nagykövetségre vagy a konzulátusra). A szakértő szerint emögött politikai szándék áll.

A Fidesz szándékosan alakította ki ezt a diszkriminatív helyzetet, hogy a lakcímmel nem rendelkezőknek nagyon egyszerű legyen, a nyugatba szakadt magyaroknak pedig komoly erőfeszítéseket kelljen tennie

– fogalmazott, hozzátéve, abból ezzel együtt sem lehet levonni még nagy következtetéseket, hogy a március 5-ei állás szerint a külképviseleti szavazásra csak valamivel több mint 34 ezren jelentkeztek eddig, miközben négy évvel ezelőtt 65 480-en iratkoztak fel.

László Róbert emlékeztet, hogy a kérvényezés határideje az idén április 2-a, majdnem egy teljes hónapja van tehát még az érintetteknek. Egyébként is arra számít, hogy a határidőt megelőző napokban fognak a legtöbben kapcsolni és jelentkezni, a maga részéről rekordrészvételt vár a külképviseleti választók számában.

Nem lennék meglepve, ha most a százezret is átlépnénk április elejéig

– jelentette ki.

Dobrevék 19-re lapot húztak

A cikk elején már említettük a Demokratikus Koalíciót, amely mindent egy lapra feltéve egy hónappal a választás előtt a határon túli magyarok szavazati jogának eltörlését helyezte a kampánya középpontjába. László Róbert úgy látja, Dobrev Kláráék találtak egy témát, amiben – úgy vélik – mögöttük áll a társadalom többsége. Abban a tekintetben nem jár messze az igazságtól a DK, hogy az anyaországi magyar társadalom nagyobb része soha nem támogatta a külhoniak szavazati jogát, más kérdés viszont, hogy ezeket az embereket meg lehet-e szólítani azzal az ígérettel, hogy másfél évtized után eltörlik.

Kivált úgy, hogy Dobrevék ígérete teljességgel betarthatatlan, mert egy ilyen intézkedéshez kétharmados parlamenti többség kellene, a DK-nak pedig – ha megugorná is végül a parlamenti küszöböt – csak néhány képviselője lenne, ebben a kérdésben pedig biztosan nem talál majd magának szövetségeseket.

Azt jól látják, hogy rajtuk kívül csupa jobboldali párt rúghat labdába, ennek megfelelően a Fideszben, a Tiszában és a Mi Hazánkban is közös az, hogy megtartanák a külhoni magyarok szavazati jogát. Másban nem bízhat most a DK, mint abban, hogy ezzel a témával lehet még mozgósítani a maradék szavazóik közül néhányat

– fogalmazott László, ám ezzel együtt teljesen falsnak nevezte a DK érvelését, miszerint a határon túlról érkező szavazatok akár négy mandátum sorsát is a Fidesz javára kedvezően befolyásolhatják, ami a választás kimenetelére is komoly hatással lehet.

Az előző három választás alkalmával az Fidesz-KDNP szövetség mindig 95 százalék körüli eredményt ért el a levélszavazatoknál. Ez László Róbert számítása szerint 2014-ben plusz egy mandátumot ért Orbánéknak, 2018-ban nullát, négy évvel ezelőtt pedig kettőt, egyet az összefogott ellenzék, egyet pedig a Mi Hazánk kárára. A Tisza Párt megjelenése miatt a szakértő biztos abban, hogy a kormánypárt idén nem fog újra 95 százalékos eredményt produkálni, ami előrevetíti azt is, hogy a levélszavazásból kevesebbet profitál.

László Róbert úgy becsüli, hogy maximum két mandátum sorsát befolyásolhatják ezek a voksok, de valószínűbbnek inkább az egyet vagy a nullát tartja.

A DK azt ismételgeti, hogy négy mandátum is átfordulhat, ami teljes képtelenség. Ehhez az kellene, hogy legalább dupla annyian szavazzanak a külhonban a Fideszre, mint négy éve, miközben a regisztráltak száma alig 15 ezerrel több most, mint 2022-ben. Egyre több nyugati magyar is szavazhat levélben – mert kijelentkeztek a magyarországi lakcímükről –, és a Tisza megjelenése a külhonban is gyengíteni fogja a Fidesz teljesítményét. Minden tényező tehát abba az irányba mutat, hogy a külhoni szavazatok súlya nem nagyobb, hanem kisebb lesz, mint legutóbb volt

– szögezte le.

László Róbert: Régi tévhit, hogy a külhoni magyarok mind fideszesek lennének 3 — Kőrös Gábor / 24.hu

Ki miben bízhat?

László Róbert szerint mára gyakorlatilag elfogytak azok a külhoni magyarok, akik az elmúlt szűk 13 évben még nem involválódtak a magyar politikába, ezzel együtt leszögezte azt is, nem tartja kizártnak, hogy az utolsó időszakban ezen a téren is jön egy erőteljesebb mozgósítás. Nem mindegy ugyanakkor, hogy ki melyik rétegre koncentrál.

Nem lehet tudni ténylegesen, hogy kik azok a határon túl élő magyarok, akik eddig nem vonódtak be, most mégis meggyőzhetők volnának. Nincsenek sokan, de erre felmérés nyilvánvalóan nem létezik, hiszen ne felejtsük el, hogy itt nem csupán határon túliakról beszélünk, hanem a világ legkülönbözőbb pontján élő emberekről

– világította meg, hogy miért nem találhatnak az érdeklődők olyan reprezentatív kutatást, ami pontosan leképezheti ennek a választói csoportnak a pártpreferenciáit.

„Általánosságban azt tudom mondani, hogy a Fidesz hagyományos szavazóbázisában, Erdélyben, a Partiumban és Újvidéken valószínűleg lehet még új embereket szerezni, akik a jelenlegi kormányt támogatják. Ha sok nem is, de pár ezer elérhető szavazó még mindig akadhat. A Tiszának ezzel szemben sokkal inkább a nyugatba szakadt magyarok megszólítására van esélye. Vannak köztük, akik levélben szavazhatnak, mert már feladták a magyarországi lakcímüket, és még többen olyanok, akik csak külképviseleten, de ők egyéni választókerületi jelöltre is szavazhatnak” – mondta el végül László Róbert.

A Tisza Párt részéről egyébként valóban látszódik szándék arra, hogy a külföldre került magyarok között toborozzon szavazókat, a leendő külügyminiszterként bemutatott Orbán Anitát bízták meg azzal, hogy a párt Szavazz Haza! programjának arcaként bejárja Európát, hogy szavazásra buzdítsa az ott élő magyarokat. Magyar Péter a kampányát belföldre koncentrálja, ahogy Orbán Viktor is, a Fidesz részéről ugyanakkor egyelőre nem látni olyan tevékenységet, ami arra utalna, hogy egy hónappal a választás előtt komoly mozgósításba kezdenének a környező országok magyarok lakta területein.