Bírósághoz fordult a felcsúti R-Kord Építőipari Kft. egyik csődközelbe került alvállalkozója, mert Mészáros Lőrinc cége nem fizette ki nekik azokat a pénzeket, amelyek egy több tízmilliárdos vasúti beruházáshoz kapcsolódó megbízásaik után szerintük jártak volna, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pedig csak ígérgette, hogy intézkedik a rendezés ügyében.

A Nydeum Kft. Székesfehérvári Törvényszékre benyújtott keresetében az R-Kord mellett károkozókként jelölte meg az államot, magát Lázárt, valamint az ÉKM két magas rangú tisztségviselőjét, és azt kérte, hogy bíróság kötelezze őket 1,9 milliárd forint, valamint az összeg késedelmi kamatnak kifizetésére.

A 24.hu tavaly novemberben írta meg, hogy a felcsúti székhelyű R-Korddal szemben Marczingós László ügyvéd bírósági eljárást helyezett kilátásba arra az esetre, ha az elmaradt kifizetésekről nem sikerül megegyezni záros határidőn belül. Akkor azt írtuk, hogy az általa képviselt távközlési tervezést végző Nydeum Kft.-nek 1,5 milliárd forintos követelése van a GSM-R-beruházásból. Az ügyvéd tájékoztatása szerint az R-Kord tartozásának a bruttó összege az 1,9 milliárd forint.

Az R-Kordra – Mészáros másik vasúti érdekeltségéhez, a V-Híd Zrt.-hez hasonlóan – 2025-ben irányult rá a médiafigyelem, amikor a tartozások miatt néhány alvállalkozó megtörte a csendet, és a befolyásos oligarchával szembeszállva követelni kezdte az elmaradt kifizetéseket. A kiegyenlítetlen számlák végösszegéről nem készült hivatalos összesítés, de a becslések szerint elérte a 20 milliárd forintot.

A keresetlevél szerint a GSM-R II. projekt „egy közbeszerzési eljárás keretébe rejtett pénzszivattyú” volt Mészáros Lőrinc és a Fidesz számára. (A GSM-R fejlesztés még az előző kormányzati ciklusban indult azzal a céllal, hogy a MÁV számára a jelentősebb vasútvonalak mentén saját kommunikációs rendszert hozzanak létre.)

Az EU által finanszírozott beszerzés csak fiktív módon valósult meg. Olyan későn kezdtek neki a tervezésnek, hogy lehetetlenné vált a kivitelezés befejezése. Így az R-Kord a magyar állam szerveinek tudtával és beleegyezésével a kiviteli terveket átfordította fiktív megvalósulási dokumentációkra. Készre jelentették a művet, az állam pedig fizetett.

A bíróságra elküldött levél azt is állítja, hogy miután nem sikerült az EU-s pályázat befejezési határideje előtt „lepapírozni” a projektet, a magyar büdzsé elesett az uniós pénzektől, ezért itthoni költségvetési átcsoportosításokból kellett fedezetet biztosítani hozzá. A NIF Zrt., majd az ÉKM nem lépett fel a jogsértésekkel szemben, holott tudniuk kellett, hogy a teljesítési igazolások hamisak – olvasható a keresetben.

Marczingósék azt írják, hogy miközben Lázárék elnézték az R-Kord szerződésszegését, és újabb pénzek kifizetését engedélyezték, tudniuk kellett, hogy az alvállalkozók nincsenek kifizetve.

Mint arról mi is beszámoltunk, Lázár a télen még határozott fellépést ígért a fővállalkozók ellen, és decemberben azt is bejelentette, hogy soron kívüli általános vizsgálatot rendel el az összes állami beruházásnál.

Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk. Mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie

– közölte akkor a miniszter, és biztatta a hoppon maradt cégeket, tegyenek bejelentést a minisztériumban Juhász Tünde közigazgatási államtitkárnál. A tűzoltás során néhány céget ki is fizettek, de a Nydeum ügyében csak meddő tárgyalások zajlottak, amelyeken a Mészáros-érdekeltség nem képviseltette magát.

A cég a beadványban azt is kérte, hogy a bíróság kötelezze egyetemlegesen az alpereseket ideiglenes intézkedés keretében 499,8 millió forint megfizetésére. Ez a pénz a többletmunkák, szerződésen felüli megrendelések nélküli, szigorúan az eredeti GSM-R szerződésből fennmaradt tartozás bruttó összege. A beadványban azt írják, hogy a gyors intézkedésre azért lenne szüksége a Nydeumnak, mert fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és amennyiben nem teljesít a hitelezői felé, elrendelik a felszámolását.

A beadvány arra a paradox helyzetre is felhívja a figyelmet, hogy az alperesek által előidézett fizetésképtelenség az alperesek számára jönne jól, mert így mentesülhetnének a kötelezettség teljesítésétől. Majd megemlíti, megalapozhatja az ideiglenes intézkedést az is, hogy „a parlamenti választás eredményeképpen megindult a kormánypárthoz köthető oligarchák cégeinek kiürítése”.

Az I. rendű alperest a tulajdonosi kör gyakorlatilag kiürítette, és a Mészáros csoporthoz tartozó összes egyéb cégben jellemző a tőkekivonás. Az R-Kord Kft. 2024-es mérlege szerint az üzemi eredmény negatív, egymilliárdos veszteséget mutat. Az R-Kord Kft. rövid távú kötelezettsége 23,8 milliárd forint, a forgóeszközök közül ezt nem fedezik a készletek és követelések.

A cégadatok szerint az R-Kord két közvetlen tulajdonosa – a Talentis Group és az Opus Global – minden egyes üzleti évben akkurátusan az utolsó fillér nyereséget is kivette osztalékként.

• 2024-ben 2 milliárd 183 millió,
• 2023-ban 8 milliárd 307 millió,
• 2022-ben 3 milliárd 253 millió,
• 2021-ben pedig 3,4 milliárd forintot.

Azaz négy év alatt összesen több mint 17 milliárdot tettek zsebre az R-Kord bevételeiből. Az egyik dokumentum szerint egyszer személyesen Mészáros Lőrinc is részt vett jegyzőkönyv-hitelesítőként az osztalékfizetési döntést meghozó taggyűlésen.

The post Lázár Jánost károkozóként citálják a bíróságra, amiért egy Mészáros-cég nem fizetett ki kétmilliárdot az alvállalkozójának first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu