Mi történne, ha leégne az ingatlanod? A biztosításból teljesen fel tudnád-e újítani/újra tudnád -e építeni a lakásodat/házadat? – intéztem körkérdést egy belvárosi társasház tíz lakójához. A válaszok értékeléséhez adalék, hogy a megkérdezettek az átlagnál tájékozottabbak, többségük két ingatlannal is rendelkezik, egy részük befektetőként, lakáskiadással is foglalkozik. A válaszokból az derült ki, hogy a tíz tulajdonos közül:

• mindegyiknek van valamilyen lakásbiztosítása,
• hatan a biztosítási évforduló alkalmával élnek az értékkövetés lehetőségével (persze, ha évforduló után is maradnak a régi biztosítójuknál),
• mindenki azt gondolta, hogy a teljes kárát fedezné a biztosítása,
• ugyanakkor négyen nem tudták pontosan, mit jelent az alulbiztosítás.

A körkérdésben kapott válaszok is azt támasztották alá, hogy a biztosítás fontosságáról már nem kell győzködni a hazai ingatlantulajdonosokat, országosan megközelítőleg 75 százalékuk gondoskodik biztosításról, ami nemzetközi összehasonlításban sem rossz arány. Az már más kérdés, hogy mennyire körültekintően kötik a biztosításukat, ügyelnek-e arra, hogy az esetleges anyagi kárt az adott biztosítás teljes egészében fedezze.

Nagy kockázatot jelent az alulbiztosítás

A válaszadók egy része úgy gondolta, hogy „teljeskörű” biztosítást kötött, abban mindenféle káresemény benne van, tehát szerintük, ha leég a tető vagy leviszi a szél, akkor is fizet a biztosító, mégpedig a tető teljes újjáépítés költségét fedezi. Ezt azonban rosszul tudták: ez csak akkor igaz, ha a ház újjáépítésének költségét 100 százalékban fedező biztosítást kötöttünk. Ha például egy 100 millió forintért újjáépíthető házat csak 75 millió forintig biztosítunk, akkor csak 75 százalékos térítésre számíthatunk. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha leég a tető, és – az egyszerűség kedvéért – 10 millió forint lenne az új tető megépítése, a biztosító csak 7,5 millió forintot fizetne, mert csak 75 százalékig volt biztosítva a ház. A többit, ebben az esetben 2,5 millió forintot az ingatlantulajdonosnak saját zsebből kellene hozzátenni a tetőpótláshoz.

Ez az alulbiztosítás esete: amikor a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget. Ha pedig nem fizettünk a valós érték után éves díjat, akkor a biztosító által kifizetett összegből nem tudjuk pótolni a tönkrement vagyontárgyat, vagy új állapotba hozni az ingatlant.

A biztosítók a biztosítási összeg kifizetésekor az ingatlanok esetében az újjáépítéshez szükséges összeget, ingóságok esetében a beszerzési értéket veszik alapul.

Alulbiztosítás ese­tén – ahogy ezt fent egy konkrét példán is bemutattuk – a kárt a biztosító csak olyan arány­ban téríti meg, ahogy a meghatározott biztosítási összeg a vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségeihez aránylik.

A lapunk által megkérdezettek 40 százaléka bizonytalan volt abban, hogy pontosan mit jelent az alulbiztosítottság, így azt sem tudta biztosan megítélni, hogy a 100 százalékos kártérítésre jó-e a biztosítása. A Generali Biztosítónál ennél sokkal jobb az arány, nagy hangsúlyt fektetnek az alulbiztosított szerződések kedvezményes átdolgozására, ezért az utóbbi 1-2 évben sikerült 15-20 százalék közé visszaszorítani ezt az arányt.

Így olvassuk az indexálási értesítőt!

Az ilyen kellemetlen esetek elkerülése miatt hangsúlyozzák a biztosítási szakemberek az értékkövetés fontosságát. A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a meglévő szer­ződésben szereplő biztosítási összegeket és a biztosítási díjat. Erről a biztosítási évfor­duló előtt körülbelül 51-56 nappal megküldik az indexálási értesítőt, ami a következő évre szóló biztosítási összegeket és díjakat tartalmazza. Az értékkövetésnek az a jelentősége, hogy kár esetén a vagyontárgy valós értékének megfelelő biztosítási szolgáltatást kaphassunk.

Nekünk kell eldönteni, hogy hajlandók vagyunk-e az értékkövető, megemelt díjat fizetni, vagy vállaljuk az alulbiztosítás kockázatát, és akkor kár esetén kénytelenek leszünk mélyen a zsebünkbe nyúlni.

Értékkövetésnél azt is figyelembe kell venni, hogy év közben történt-e valamilyen változás, például új háztartási gépeket, műszaki cikkeket szereztünk be, felújítottuk az ingatlant, napelemrendszert telepítettünk a tetőre, szigeteltünk vagy éppen kicseréltük a teljes fűtésrendszert. Milliókról lehet szó, gondoljunk csak arra, hogy a napelemtelepítésre 6 millió forintos beruházási összeg fele volt a vissza nem térítendő állami támogatás, de egyetlen egyszerű, fűtésre optimalizált klímát sem valószínű, hogy – szereléssel együtt – 500 ezer forint alatt meg lehetne úszni. Ilyen esetben az indexálás önmagában nem lesz elég, az új vagyontárgyakat, az értéknövekedést célszerű felvenni a listára és ennek alapján módosítani a meglévő szerződést, különben az alulbiztosítás hibájába essünk.

Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy értékkövetéssel és a megfelelő biztosítási összeggel válik kivédhetővé az alulbiztosítottság.

Az ár-érték arányt érdemes optimalizálni

Felvetődik a kérdés, mi a helyes stratégia: minden évben biztosítót váltani, keresve a legkedvezőbb ajánlatot vagy maradni az adott biztosítónál és az értékkövetésről gondoskodni? Biztosítási szakértők nem a csomagok gyakori váltogatását tartják a legjobb megoldásnak, hanem a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozását ajánlják. Célszerű időről időre megvizsgálni a biztosításainkat, hogy azok a változó körülmények között is megfelelően szolgálják -e ingatlanunk és ingóságaink védelmét.

A Generali szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy egy szerződést akkor is érdemes legfeljebb 3 évente felülvizsgálni, ha az adott ingatlanon nem történt különösebb értéknövelő beruházás, mert az adott biztosító termékpalettájában, de akár a piacon is megjelenhetnek időközben olyan innovatív megoldások, például cyber kockázatok, napelem, hőszivattyú biztosítások, smart eszközök biztosítása, vagy akár a nyaralásunk idejére tervezett időjárásbiztosítás, amelyek fontosak lehetnek mindenki számára.

Emellett ne csak a díj legyen az elsődleges, az ár-érték arányt érdemes optimalizálni, és figyelembe venni például azt, hogy a választott biztosítónál milyen a kárrendezés folyamata, illetve milyen kiegészítő biztosítások köthetők. Fontos az értékállóságra törekedni: a testre szabható, előnyös biztosítási forma megtalálása ajánlott – ehhez érdemes tanácsadó segítségét kérni, hiszen felmerülhetnek olyan kérdések a lakásbiztosítás kapcsán, amire adott esetben nem is gondolunk. Ne a díj legyen az elsődleges – az ár-érték arányt érdemes optimalizálni – emelte ki a szakértő, szem előtt tartva azt, hogy a totál- vagy több milliós káreseményekre mindenképpen fedezetet nyújtson és ne legyen alulbiztosított a biztosítási szerződésünk.

The post Leégett a tető a fejem felett, mi kell ahhoz, hogy megtérítsék a teljes kárt? first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu