Az elmúlt években folyamatosan nőtt a boltokban az importált zöldségek aránya a fogyasztók árérzékenységéből adódóan. Ez a szezonon kívüli időszakban a frisspiaci termékek esetében elkerülhetetlen, azonban szezonban – ami a húsvét utáni időszakot jelöli – a magyar termelők el tudják látni a vásárlókat minőségi magyar paprikával és paradicsommal. Ezt hangsúlyozták a szakértők az 500 szentesi termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) sajtóeseményén Szentesen.
Jelentős az importnyomás
Az eseményen részt vett Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője is. A szervezet szerint kiemelten fontos, hogy a frisspiaci termékeknél – mint például a paprika és paradicsom – a jelenleg elérthetőnél magasabb legyen a magyar termékek aránya az üzletekben.
A cél a szezonban, azaz április második felétől október végéig 80 százalék körüli arány lenne, ez azt jelenti, hogy a 2019-ben, 2020-ban tapasztalható szintekhez kellene visszatérni. Jelenleg ugyanis Magyarországon és Közép-Kelet-Európában is rendkívül erős az importnyomás, a boltokban a májusi szezon kezdete után is jelentős mennyiségben érhetőek el például az észak-afrikai régióból származó paprikák. Ez pedig nehéz helyzetbe hozza a magyar termelőket. De nem ördögtől való elvárás a teljes szezon időszakában a 80 százalék fölötti paprika és paradicsom arány a boltokban, hiszen a pünkösdi ünnepekre ez már így volt a legtöbb áruházláncban
– emelte ki Nagypéter Sándor, a szövetkezet elnöke.
A két szervezet emellett a termékek eredetét még hangsúlyosabban tüntetné fel a vásárlók számára, akár külön polcokon helyeznék el a termelőszövetkezetektől származó magyar árukat. Erre több európai országban, így például Ausztriában és Németországban is van példa.
Máshol van a rajtvonal
Nagypéter Sándor szerint a termelőszövetkezetek nagy múltú, stabil szervezetek, amelyek jelentős termelési potenciállal rendelkeznek. A magyar termékeknek versenyképesnek kell lenniük az importtal szemben, azonban sokszor nem azonos rajtvonalról indulnak a kelet-közép európai termékek.
Nehéz úgy zöldségeket összehasonlítani, hogy nem ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk. Az Európai Unióban ugyanis szigorú szabályoknak, többek között fenntarthatósági és munkakörülményekre vonatkozó előírásoknak, minőségbiztosítási folyamatoknak kell megfelelni a termelőknek, míg például az észak-afrikai országokra ezeknél sokkal enyhébb előírások vonatkoznak
– tette hozzá Nagypéter Sándor.
Ráadásul a hazai termékekre rakódó költségek is rontják a versenyképességet,
- a környező országokhoz képest magasabb áfa és
- például Szlovákiához képest lényegesen nagyobb környezetvédelmi termékdíj (EPR)
kerül rá a zöldségekre. A szakember hozzátette, a fogyasztók rendkívül árérzékenyek, az energiaválság óta egyre kevesebbet vásárolnak normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségeknél és gyümölcsöknél is. A termelők számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy a minimális költségeket is alig lehet beépíteni az árakba. A termelői árak 2025 első öt hónapjában a fehér paprikánál és a fürtös paradicsomnál a tavalyi szinten ragadtak, a paradicsom különlegességek és a kaliforniai paprika termékeknél 25 százalékkal csökkentek. Egyedül a hegyes erős paprikánál volt a munkabéreket elérő termelőiár-növekedés.
Termálvíz, napelemek és biológiai növényvédelem
A helyben termelt zöldségek fontos előnye, hogy a rövidebb ellátási láncok miatt jóval kisebb ökológiai lábnyommal is rendelkeznek, mint a messziről szállított társaik. Ráadásul ezeket magasabb érettségi fokon tudják leszedni, ezért ízletesebbek is.
A fenntarthatóságra a szövetkezet termelői is nagy hangsúlyt fektetnek: a fosszilis energiát közel 80 százalékban kiváltották, folyamatosan épülnek a napelemek, hőszivattyúk, korszerűsítik a fóliákat, illetve biológiai növényvédelemmel védik a zöldségeket. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban – tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, párásító berendezésekre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.
Arra is kitértek, hogy a fenntartható, minőségi termeléshez a hatékonyság javítása is fontos, ezért közel 3 milliárd forintos beruházással jött létre a szövetkezet új logisztikai csarnoképülete, és biztosítja azt, hogy a vásárlókat még hatékonyabban tudjuk kiszolgálni. Az új csarnok teljes alapterülete ezzel szemben több mint 10 ezer négyzetméter, és része hat – négy nagyobb és két kisebb – hűtőtároló, amelyek összes területe 5060 négyzetméter.
A szövetkezet termelői úgy érzik, mindent megtesznek annak érdekében, hogy egyre nagyobb mennyiségben legyen elérhető a lehető legjobb minőségű hazai paprika és paradicsom. Kiemelten fontosnak tartják, hogy a magyar termékek, így a szentesi zöldségek minél több áruházláncnál elérhetőek legyenek. Annak érdekében, hogy minél több fogyasztót elérjenek, a DélKerTÉSZ célja, hogy saját fizikai és online bolttal is megjelenjen. A webshop júniusban indul el, a szentesi mintabolt is megnyílt, ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is értékesítsenek.
The post Legyen 80 százalékban magyar zöldség a hazai boltok polcain – ezt szeretnék a magyar termelők first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
