„A 2025 márciusában leköszönt vezetés részére a felügyelő bizottság folyamatosan észrevételeket tett együttműködésük időszaka alatt, amelyek nem találtak meghallgatásra” – írták jelentésükben. Kifogásolták azt is, hogy a rendelkezésükre álló jogi eszközökkel többször is vizsgálták jegybanki alapítványokat, kifejezték aggályaikat, megállapításaikból leszűrt következtetéseket az alapító jegybank tudomására hozták, de mint fogalmaztak, „csekély eredménnyel”.
Az fb szerint az MNB nem készült fel a XXI. század kihívásaira sem, így például arra, hogy a jegybank reagáljon a folyamatosan átalakuló pénzügyi, szabályozási és digitális környezet keltette aktuális kockázatokra, valamint használja ki az új technológiák által kínált lehetőségeket, de „észrevételei kevés visszhangot kaptak”.
„A felügyelőbizottság mindezeken túl szóvá tette a működési takarékosságra vonatkozó elvárások korlátos érvényesítését, az átgondolt ingatlanhasznosítási koncepció hiányát” – írták a jelentésükben.
Az igazán súlyos megállapítások azonban a konkrét ügyekben tettek, amelyekben az fb vizsgálatokat folytatott. Hihetetlenül pazarlóan bántak a jegybank pénzével az érintettek, ami a hűtlen kezelés gyanúját is felvetheti, bár a jelentés távol tartotta magát mindenféle (büntető)jogi minősítésektől.
Balatonakarattyán egy vízparti oktatási és konferencia központot (BOKK) hoztak létre. Erről a következőket állapította meg az fb:
- A BOKK létrehozását nem előzte meg koncepció kidolgozása, pénzügyi tervezés, költségvetés készítése. Az adásvétel során, a beruházás lebonyolításának, finanszírozásának folyamatában a közpénzek kezelésének el lenőrzésére vonatkozó – nemzetközileg általánosan elfogadott – két fő kritérium (transparency – áttekinthetőség, accountability – elszámoltathatóság) egyike sem érvényesült maradéktalanul.
- Az MNB az európai jegybankokhoz viszonyítva exkluzív képzési és szabadidő-központot létesített. A szálláslehetőség például nem általános, ilyen felszereltségű jegybanki objektum az Európai Unióban nem ismert.
- BOKK kivitelezése nem az MNB saját szakmai apparátusának közvetlen irányításával történt (ahogyan azt az ingatlanstratégia tíz évvel korábban ígérte), hanem az Optimum Gammán – az MNB „unokavállalatán” – keresztül realizálódott.
- Lényegében az eladó döntötte el, hogy a neki (az eladónak) megfelelő áron és módon vásárolja meg az MNB az ingatlant és a beruházást. Az MNB igazgatóságára ezek után az ügyletnek gyakorlatilag csak „beszentelése” maradt.
- Az új szabadidő-és konferenciaközpont létesítésével (méreteivel és ráfordításaival) az MNB igazgatósága arányt és mértéket tévesztett.
Ha lehet, még erősebb megállapítások olvashatóak az MNB-székház felújításával kapcsolatosan, amelyben a megdöbbentő, kirívó kifejezéseket is használták a jelentés írói. A felújítást Matolcsy György jegybankelnök fiának, Ádám baráti körébe sorolt Somlai Bálint cége, a RAW Development Kft. végezte. Itt le is írják, hogy a „Somlai-csoport tagjai” 2020 és 2023 között jelentős részben az MNB-s megbízásoknak köszönhetően realizálhattak ezen időszakban összesen közel 35 milliárd forint üzemi eredményt, 10,5 milliárd forint pénzügyi eredményt és halmoztak fel 2023 fordulónapjára közel 35 milliárd forint saját tőkét.
Megállapításuk szerint indokolatlanul nagy kockázatot vállalt az MNB, hogy a RAW Kft. bízta meg fővállalkozóként az MNB székházának átépítésével. És megdöbbentőnek nevezték, hogy egy év alatt (2019 szeptembere és 2020 októbere között) az elfogadott költségbecslés és a szerződésbe foglalt kivitelezési költség (nettó 54,5 milliárd forint) között 32 százalékos volt az eltérés. „Különösen kirívó, hogy a drágulás ténye, indoka, magyarázata soha nem merült fel egyetlen ezt követő igazgatósági előterjesztésben vagy háttéranyagban” – tették hozzá.
The post Lesújtó kritikát kapott a Matolcsy jegybankja a saját felügyelő bizottságától first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
