A kormány a fideszes Halász Jánosra bízta a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat benyújtását, amely felülír számos jogszabályt a szuverenitás védelmére hivatkozva. Az irományban visszaköszön mindaz, amiért korábban Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője sürgette, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a külföldről finanszírozott közéleti szervezetekkel szemben.

A törvényjavaslat szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti minden külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló tevékenység, törekvés, amely

• Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
• Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja.

A külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezeteket listáznák. Ezek a szervezetek külföldi támogatást a jövőben engedély nélkül nem fogadhatnak el, nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó 1 százalékából, irányítóik közszereplőnek minősülnének, vagyonnyilatkozatot kellene tenniük.

Külföldi támogatás lesz minden külföldi természetes személytől, kettős állampolgártól, más államtól, külföldi székhelyű szervezettő közvetlenül vagy közvetetten érkező vagyoni hozzájárulás, szolgáltatás, adomány, támogatás, pályázati pénz, juttatás, ajándék, kölcsönt, bármilyen jogviszonyból származó bevétel.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal saját vizsgálatai alapján tesz majd javaslatot a kormánynak azon szervezetek jegyzékre vételére, amelyek tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti. A kormány rendeletben dönt a szervezetek jegyzékéről. A javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre, amely

Magyarország szuverenitását azáltal veszélyezteti, hogy külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez.

A bankok a külföldről érkező támogatások azonosítása érdekében folyamatosan figyelik a jegyzékre vett szervezetek számláit.

Ha a hatósági ellenőrzés megállípítja, hogy a listázott szervezet külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni szerv (a NAV) közigazgatási bírságot szab ki,

amelynek összege megegyezik az engedély nélkül elfogadott támogatás összegének huszonötszörösével, egyben a pénzmosás elleni szerv felszólítja a jegyzékre vett szervezetet, hogy az elfogadott támogatásnak megfelelő összeget a Nemzeti Együttműködési Alap részére tizenöt napon belül fizesse meg.

A cégbíróság a jövőben öt évre eltiltja a gazdasági társaság ügyvezetőjét, vezető tisztségviselőjét attól, hogy gazdasági társaság ügyvezetője, vezető tisztségviselője legyen, öt éven belül másik céget alapítson, ha a gazdasági társaság azért szűnt meg, mert a közélet átláthatóságáról szóló törvényt megsértette.

A bíróság feloszlatja azt a civil szervezetet, amely az ügyészi felszólításra sem teljesíti a törvényben meghatározott kötelezettségét. A civil szervezet fennmaradt pénzbeli vagyona a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A megszüntetett civil szervezet vezetőit öt évre eltiltják attól, hogy civil szervezet vezetői legyenek, öt éven belül másik civil szervezetet alapítsanak.

Orbán Viktor kedden éppen azt közölte: az ukránok összehangolt lejárató akciójukhoz magyar kapcsolataikat élesztették fel (utalt a Fidesz narratívájában külföldről pénzelt Magyar Péterre), ám már március 15-i poloskázós beszédében megfenyegette kritikusait, akiket gyakorlatilag lehazaárulózott.

Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget, ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják.

Az különösen pikáns, hogy Halász János nyújtotta be a javaslatot, ő ugyanis éppen a civil világból érkezett a politikába, még nonprofit vezetéstant is oktatott óraadóként. Az első Orbán-kormány idején az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek bizottságának tagjaiból létrejött, az állami ingatlanok civil szervezetek közti elosztását felügyelő albizottság elnöke volt. Néhány éve a párt szóvivőjeként volt főszereplője annak a pernek, amit a Fidesz elbukott a Helsinki Bizottság ellen.

The post Lex Lánczi: jöhet az Orbán-féle tisztogatás first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu