Február elején jelentették be, hogy a csárdást és a déli harangszót is a magyarság kiemelt nemzeti értékévé, azaz hungarikummá nyilvánították. Így a Hungarikumok Gyűjteményében immár összesen 94 tétel szerepel – a szürkeállománytól a szürkemarháig, Neumann János életművétől a matyóhímzésig, a pálinkától a Béres Cseppig.

Bár a hungarikum szó már régóta beépült a köznyelvbe, a kifejezés jogi definíciója – amit a 2012-es hungarikumtörvényben fogalmaztak meg – olyan tág, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik azon, pontosan mi mindent tart számon hivatalosan a magyarság kiemelkedő teljesítményeként a kérdésben döntő Hungarikum Bizottság.

De mit jelent pontosan a hungarikum? És van-e egyáltalán bármi haszna azon kívül, hogy összegyűjtjük magunknak, mi mindenre érdemes büszkének lennünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a törvény által felhatalmazott Hungarikum Bizottságtól függetlenül, közhasznú civil szervezetként működő Hungarikum Szövetség elnökével, Birinyi Józseffel.

Egy könyvtártudományból származó, nem túl szerencsés múltú kifejezés

A 2012. évi XXX. törvény – azaz a hungarikumtörvény – szerint a hungarikum kifejezés egy olyan „gyűjtőfogalom, amely – szakterületi kategóriák szerinti besorolásban nyilvántartva – olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.”

Gyakorlatilag olyan kiemelt magyar értékekről van szó, amelyeket a magyarság önmagával azonosít, és amiket a világ – vagy legalább egy része – a magyarsággal azonosít. Tehát ilyen értelemben kiemelt márkahordozó értékről lenne szó

– teszi hozzá egy fokkal közérthetőbb formában a Magyar Értéktár, Hungarikum törvény stratégiájának kidolgozásáért felelős egykori munkacsoport vezetője. Aki egyébként kései reneszánsz típusként minősíti magát, mert vegyészetet, közgazdaságtant, néprajzot tanult, sportolt, népihangszeres szólista, népzenekutató, 1400 darabból álló hangszergyűjteménye és filmes vállalkozása van; miközben márkaépítést, közösségmárkázást és kommunikációt tanít.

A hungarikum stratégiában megfogalmazott definíciója szerint lenne jó minősíteni, gondozni a hungarikumokat, értékeket. Jelenleg a hungarikumok közé kerülnek olyan kiemelt értékeink, amelyek még csak nekünk fontosak, azaz patriotikumok. Ezen értékeket nemzeti szintű értéktárba kellene juttatni, és tenni azért, hogy a világban is velünk azonosított, márkahordozó értékeink lehessenek, és akkor talán nemzetközileg is könnyebb lenne bevezetni, közismertté tenni a hungarikum kifejezést. Illetve nekünk, magyaroknak is egyszerűbb lenne számon tartanunk, mire is érdemes büszkének lennünk

– vélekedik a szakember.

A növényeket, állatokat, ételeket, kulturális gyakorlatokat, emberi csúcsteljesítményeket és még egy kora újkori törvényt is magába foglaló gyűjtőfogalom ugyanis annyira sokféle dolgot takar, hogy a különböző országok saját nemzeti értékeit gyűjtő elismerési rendszerek tekintetében is hungarikumnak számít. Több országban működnek saját értékeket pozicionáló szisztémák – például a Label Rouge Franciaországban, a Made in Italy felirat használata Olaszországban, vagy a Living Treasury Japánban –, de olyan komplex, átfogó rendszer nincs sehol, mint nálunk – világít rá Birinyi. Tehát maga a Hungarikum-rendszer is egyfajta hungarikum.

The post Maga a Hungarikum-rendszer is hungarikum first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu