Rekreációs és függőséggel járó kannabiszfogyasztást hasonlítottak össze, egy marihuánát egyáltalán nem fogyasztó kontrollcsoporttal az ELTE kutatói – írja a Telex.
A vizsgálat azt akarta kideríteni, hogy a rekreációs használat és a függőség esetén hogyan különböznek egymástól a kognitív funkciók, vagyis a gondolkodásért és az információfeldolgozásért felelős folyamatok, amelyek a figyelemhez és a memóriához kapcsolhatóak. Míg viselkedési függőségeknél, mint a videójáték- vagy munkafüggőség, teljesen bevett dolog az egészséges viselkedés és a függőség szétválasztása, addig szerhasználatnál még szakmai körökben sem választják szét mindig a kettőt.
A résztvevők tesztet töltöttek ki, amely alapján csoportokra különítették őket. Így a felmérésben 36 kannabiszhasználó, 43 függő és 43 marihuánát egyáltalán nem fogyasztó alany vett részt. A kutatók szerint fontos kiemelni, hogy a függőség nem csak az elfogyasztott szer mennyiségével hozható összefüggésbe,előfordulhat, hogy mérsékelt fogyasztás mellett nem jelentkeznek a függőség tünetei.
Az alanyok funkcióit két részre osztva mérték: először is mérték a gátlókontrollt, vagyis hogy tudják-e a résztvevők gátolni az ingereiket, a gondolataikat vagy akár az érzelmeiket. Másodszor mérték a munkamemóriát, egy rövid távú memóriát, amely segítségével nemcsak észben tartjuk az információkat, hanem dolgozni is tudunk velük. Mindemellett meg vizsgálták még az implicit tanulást is, amikor úgy tanulunk, hogy nem vesszük észre, ami azért lehetett volna jelentős, mert függőségek esetén sokszor túlzott automatizmus alakul ki – itt azonban nem találtak eltérést a kannabiszhasználók és a kontrollcsoport között.
Miben teljesítettek rosszabbul a szerhasználók?
Egyetlen ponton mutatott a vizsgálat a kontrollcsoporthoz képest rosszabb teljesítményt: a munkamemóriánál. A munkamemória alulműködése azonban csak a függőségben érintett használóknál jelent meg, a rekreációs fogyasztóknál nem. Ezenkívül semmilyen más eredmény nem mutatott szignifikáns eltérést a két csoport között, ami azt jelenti, hogy a rekreációs csoportban és a függőknél ugyanúgy működtek a kognitív funkciók, mint a kontrollcsoportban.
Ebből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a kognitív működés szempontjából nem a szerhasználat, hanem a függőség és a túlzott fogyasztás számít, amelyek megelőzésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.
A tudósok elismerték, hogy a vizsgálatnak voltak nyilvánvaló korlátai: azt például nem tudják megmondani, hogy a függőség miatt alakul-e ki az alulműködés, vagy fordítva: az alacsonyabb munkamemóriával rendelkező egyének hajlamosabbak lehetnek-e a függőségek kialakítására. Elképzelhető, hogy a sóvárgás lefoglalja az egyén munkamemória-kapacitását és ezért kevésbé tud egyéb feladataira fókuszálni, ennek az alátámasztásához azonban további kutatásokra lenne szükség.
A kutatást csak felnőtteken végezték. Más vizsgálatokban, ahol a serdülőkortól kezdve, több időpontban vizsgálták a kognitív funkciókat felfedezhető volt a romlás. Minél előbb történik meg az első használat, annál jobban romlanak a kognitív funkciók. Valószínűleg azért, mert a fiatal, fejlődő agyra károsabban hat a marihuánahasználat.
A kutatás egy nagyobb projekt része, amelyben az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tnaszék tudósai többféle függőség gondolkodással kapcsolatos profiljait hasonlítják össze, amelyekből megállapíthatóak a függőségek mögött rejlő általános mintázatok.
The post Magyar kutatás mutatja meg, hogyan hat agyunkra valójában a kannabisz first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
