Kokárdával díszített sötétkék atillában (huszármellényben), kezében magyar zászlóval, a Kossuth-nótát énekelve lépett színpadra Magyar Péter a Tisza Párt március 15-i ünnepségén, ahol a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út kereszteződésében felállított színpadtól az Oktogonig ért a tömeg.

A Tisza elnöke azzal kezdte a beszédét, hogy 1848 március 15. volt az első tégla a szabad, független, polgári Magyarország építményében. Előbb Petőfit idézett, majd a Kőszívű ember fiainak egyik szereplőjét, Baradlay Richárdot:

Nyergelj, fordulj!

– ezzel jelszava is született a pártnak, Magyar több alkalommal is megismételte a beszéd alatt azzal az üzenettel együtt, hogy „Készüljetek!”

Ezután arról beszélt, hogy a változás és a remény neve az utóbbi egy évben már az volt, hogy „Tisza”, saját magára pedig így utalt: bebizonyosodott, hogy nem igaz az a mondás, hogy egy fecske nem csinál, nyarat. „Mi vagyunk a tavasz, a változás, az emberséges Magyarország arca, mi, hazaszerető magyarok szőjük tovább a márciusi ifjak álmát” – folytatta Magyar, szembeállítva magukkal „az új Metternicheket”, a hatalom képviselőit. Név szerint említette az 1956-os kijelentése miatt Orbán Balázst, aki heves füttyszót kapott a tömegtől.

A miniszterelnök, Orbán Viktor került ezután szóba, aki Magyar szerint mára Európa egyik leggazdagabb embere lett. A Tisza Párt elnöke ezen túl is súlyos állításokat fogalmazott meg a miniszterelnökről és környezetéről, szerinte a „dinasztia” vagyon tízezer milliárd forintra tehető. Azt is mondta Orbánra utalva, hogy „az öreg császár Hatvanpusztán épít magának pánikszobát”. Továbbá a miniszterelnök vétkei közé sorolta, hogy

1956 hősei után a 48-as ifjak emlékét is meggyalázza, hazudik Petőfiék céljairól, és össze akarja ugrasztani a magyart a magyarral.

Ezen a ponton jelentette ki, hogy az, aki a saját hazáját becsapja, annak a történelem szemétdobján a helye.

Miután ez megtörténik, Magyar ígérete szerint azonnal belevetik magukat a munkába, az emberekkel együttműködve. Ennek előszeleként a Tisza Párt egy olyan népszavazás megindítására vállalkozik, amin a 16 év feletti magyarok elmondhatják, milyen országot szeretnének az Orbán-rendszer után. Március 24. és április 11. között az alábbi témákban várják a véleményeket:

1. Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése évi maximum 200 ezer forint értében, mely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható.
2. A gyógyszerek áfakulcsának 0 százalékra csökkentése.
3. Az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére.
4. A visszaszerzett nemzeti vagyon visszaforgatása az oktatásba, egészségügybe és vidékfejlesztésébe.
5. Az egészséges élelmiszerek áfakulcsának 5 százalékban maximalizálása.
6. A személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése.
7. A kata visszaállítása a korábbi szabályok szerint.
8. 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség.
9. Magyarország uniós és NATO-tagságának fenntartása.
10. Egy miniszterelnök legfeljebb két ciklusig, 8 évig tölthesse be a pozícióját.
11. Az önkormányzatok kapják vissza a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatási, az egészségügyi és a szociális területen.
12. A miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen, az országgyűlési képviselők jövedelme pedig csökkenjen a felére.

Mindezek mellett egy plusz kérdés is került még a sor végére, ami Ukrajna uniós tagságáról szól. Ezzel kapcsolatban Magyar már korábban is utalt arra, hogy mivel a kormány rengeteg pénzből szervez véleménynyilvánító szavazást, a „spórolás” jegyében beemelték ezt a kérdést a sajátjaik közé.

A szavazás előregisztrációja már megkezdődött a Magyarok Hangja elnevezésű oldalon. Magyar hangsúlyozta, hogy mindenhova el kell jutniuk, a lehető legtöbb embert meg kell kérdezniük ezekről a témákról, hogy ne olyan álságos legyen a végeredmény, amilyen a kormány nemzeti konzultációi esetében szokott.

Beszéde végén visszatért a márciusi ifjakhoz és Petőfihez. Elmondta, ahogy 1848-ban, úgy ma is az a kérdés, hogy a nép vagy a hatalom dönt a jövőről. „Petőfiéknek sikerült, és újra sikerülni fog” – jelentette ki, végül feltette a kérdést, hogy vajon Petőfi Sándor mit gondolna ma, beérné-e néhány megemlékezéssel, ha azt látná, hogy a hatalom nem a népet szolgálja. „Vajon mi, a nép, méltóak vagyunk hozzá?” – ez az igazi kérdés a Tisza Párt elnöke szerint, aki ünnepi beszédét úgy zárta:

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza, vesszen Haynau!

The post Magyar Péter hatvanpusztai pánikszobáról beszélt, majd népszavazást hirdetett first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu