Magyarországon 2019 után az idei június lett a második legmelegebb, egyben a legszárazabb. Ez a kettős, egymást erősítő hatás tovább súlyosbította az aszályt, amely július elejéig a történelmi 2022-eshez nagyon hasonlóan alakult – derül ki Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársának a Másfélfokon megjelent megjelent gyorselemzéséből.

A nyári átlaghőmérséklet trendjét a gyakran alkalmazott lineáris regresszióval becsülték 1971 és 2024 között. Azért innen indul a vizsgálat, mert Európa országai nyáron nagyjából a ’70-es évek közepe-vége óta kezdtek melegedni. Az eredmények egy északnyugat–délkelet irányú növekvő melegedést mutatnak: míg Írországban az elmúlt bő 50 év alatt csak 0,9 Celsius-fokos emelkedést tapasztaltak, addig hazánk térségében, a Balkánon és tőlünk keletre már 3–4 fokos melegedés is kimutatható.

Ez arra utal, hogy Nyugat- és Észak-Európában az Atlanti-óceán és a nyaranta északabbra tolódó ciklonaktivitás még mérsékelni tudja a felmelegedést, míg a Balkánon a Földközi-tenger hatása gyengébb, és térségünkben a kontinentalitás erősödése is érezhető.

Csapadék tekintetében a kép kettős, ugyanis, míg Hollandiától északra nőtt a nyári csapadékösszeg – Írországban, Dániában és Svédországban több mint 30 százalékkal –, dél felé haladva, Európa legtöbb országában csökkenés tapasztalható. Ez különösen Portugáliát, hazánkat és a délkelet-európai országokat, valamint Moldovát érinti, ahol ma már 25–40 százalékkal kevesebb csapadék hullik nyáron, mint bő 50 évvel ezelőtt.

A legtöbb országban a felmelegedés igazán a ’90-es évek elején gyorsult fel, majd nagyjából 2005 és 2010 közöttre jelentősen lassulni kezdett – olyannyira, hogy több országban meg is állt. Sajnos azonban úgy tűnik, hogy a 2020-as évekkel újra erőteljesebb fokozatra kapcsolt a melegedés, és épp térségünkben, valamint a Balkánon vált aggasztó mértékűvé.

Hazánk térsége, tőlünk keletre és a Balkán-félsziget országai nyáron egyaránt a legerőteljesebb melegedést és a legnagyobb csapadékcsökkenést tapasztalják – ezek együttes hatása pedig még súlyosabb nyári aszályos helyzetek kialakulásához vezet.

A kutató szerint tehát nem kérdés, hogy alkalmazkodási stratégiákra van szükség, ám ezek megvalósítása éppen e kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre költségesebb és nehezebben kivitelezhető lesz.

The post Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és kiszáradó térsége first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu