A moszkvai arisztokrata családból származó Alekszandr Alekszandrovics Aljechin testvéreivel kezdett sakkozni, családja jó anyagi helyzetének köszönhetően már korán külföldi versenyeken vehetett részt. Alig 17 évesen, 1909-ben megnyerte az összorosz amatőr bajnokságot és megszerezte a mesteri címet. Első nagy tornáján, 1914-ben harmadik helyen végzett két világbajnok, Lasker és Capablanca mögött, amiért II. Miklós cártól megkapta a „nagymester” címet – írja a Múlt-kor.hu.
Az első világháborúban a vöröskeresztes hadosztályban szolgált, megsebesült, majd rövid ideig a Kominternek dolgozott tolmácsként, mígnem 1921 tavaszán svájci feleségével Nyugatra utazhatott, és soha nem ment vissza hazájába. Párizsban élt, a Sorbonne jogi karán tanult, közben sorra nyerte a versenyeket. Legfőbb célja az volt, hogy előteremtse azt a tízezer dollárt, amelyet a világbajnok Raúl Capablanca feltételei szerint kihívójának a mérkőzés előtt letétbe kellett helyeznie. Sikerült – argentin üzletemberek adták össze a pénzt –, és a nagy összecsapást Aljechin nyerte. Később viszont sokan bírálták, mert bár megígérte a visszavágót, az soha nem történt meg.
Ettől kezdve 1934-ig egyetlen mérkőzést sem vesztett, de 1935-ben a holland Max Euwe elhódította tőle a címet, majd két év múlva a visszavágót Aljechin nyerte, és 1946-ban bekövetkezett haláláig világbajnok maradt. A második világháborúban a megszállt Franciaországban élt, nevével különböző antiszemita iratokat terjesztettek, amelyekben ellenfeleit „degenerált kommunista zsidóknak” minősítették. Aljechin következetesen tagadta, hogy ezek szerzője ő lett volna, ám háború végén az egyébként is megromlott egészségű nagymestert a sakktársadalom kiközösítette. Mégis sikerült 1946-ra összehozni, hogy Mihail Botvinnik ellen világbajnoki címet eldöntő mérkőzést vívjon. Ezt azonban már nem tudták lejátszani, mert a versenyre készülő
Aljechint 1946. március 24-én reggel holtan találták szállodai szobájában sakktáblája előtt ülve.
Halálának körülményei máig rejtélyesek, a legtöbben szívrohamnak tulajdonítják, a vizsgálat szerint egy félrenyelt húsdarabtól fulladt meg, de tartja magát az a vélekedés is, hogy a szovjet titkosszolgálat gyilkolta meg. Halálával a sakk története során először üresedett meg a világbajnoki trón, az új világbajnok személyéről végül 1948-ban körmérkőzés döntött.
The post Máig rejtélyes a világbajnok sakkozó halála first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
