„Már jól vagyok, de most következzen egy dal a halálomról!” (Lewis Capaldi)
Nehéz elhinni, hogy Lewis Capaldi egyszerre a mai popzenei termelés bűnöse és áldozata. Ha ránézünk, leginkább egy kisvárosi könyvelő fiacskájának vagy egy kisrealista Mike Leigh-film humorosan bosszantó mellékszereplőjének tűnik. Zavar ő bárkit a gitárjával? Csak elpenget néhány dallamot, ami a szívéből szól!
Három éve aztán kiderült, hogy zavar: leginkább saját magát. Miután Ed Sheeran és George Ezra mellett nemzedékéből ő is a slágerlisták csúcsaira repítette egyszerű és fülbemászó, Sheeran és Ezra katalógusával teljes mértékben felcserélhető dalait, két évre visszavonult, mert Tourette-szindrómát állapítottak meg nála. Idén tért vissza, és tízéves karrierje során harmadszor is eljött a Szigetre, hogy bejelentse, mennyire jól van.
Olyan sokszor bejelentette, hogy az már inkább tűnt önszuggesztiónak, mint az idegösszeroppanással és kimerültséggel súlyosbított betegség megnyugtató lezárásának.
Csütörtök este Capaldi mindenesetre humoristaként mindenesetre elemében volt: előbb azon viccelődött, hogy szemüveg nélkül nézett bele a napfogyatkozásba, ezért csak a közönség felét látja, majd kiszúrta magának a Nagyszínpadtól nem messze ugráló, kötelező szigetes attrakciót jelentő bungee jumpingosokat, és hangosan biztatta őket. Capaldi dalok közötti, átvezető szövegei lényegesen szórakoztatóbbak is voltak, mint a dalai, amiknek persze meg kellett küzdeniük a negyed nyolcas koncertkezdéskor még élénk és álmosító napsütéssel. Ezek az egy szál gitárral induló, szívhez szóló számok persze nem bántanak senkit, és tagadhatatlan, hogy Capaldinak van érzéke az elérzékenyülten kiabálható refrénekhez – a Sziget közönségét főleg két régebbi sláger, a Bruises és a sikerlistás rekordokig jutó Someone You Loved mozgatta meg.

Baj-e, hogy mindegyik szám olyan rendületlenül középutas, hogy éppen kellemes hátterzenét adjon alsónadrág-vásárláshoz a plázában?
Addig nem különösebben, amíg Lewis Capaldinak legalább két szám között marad annyi öniróniája, hogy röhögve bejelentse: „Már jól vagyok, de most következzen egy dal a halálomról!” (Kránicz Bence)
„Lehet, hogy most nem aktuális, de akkor is Isten áldja Bindzsisztánt! (Majka)
Öt éve még Szijjártó Péterrel bróskodott, de legkésőbb a tavalyi Mocskos Fidesz Summerre Majkának, az ország egyik legnépszerűbb előadójának állandósultak az összetűzései a volt kormánypárt politikusaival és médiájával. A tanulság pedig az lett, hogy Majka lenyomta a NER-es beszólogatókat, és 2026-ra a mocskos fideszezés okafogyottá vált.
A Húsz Százalékos Fidesz Summer alatt egy Majka-koncert ezért visszatérhet a jól bevált, lakossági szórakoztatáshoz, amiért kizárólag a frontember személye szavatol. (Esetleg az a neonfényesen világító, Tron-hangulatú robotember, aki néha bejön a színpadra riszálni.)
Sajnos Majka rottyon érkezett.
The post Majka a Szigeten: Lehet, hogy most nem aktuális, de akkor is Isten áldja Bindzsisztánt! first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu





