Az Afganisztánban fennálló biztonsági kihívások, így például

• az instabilitás,
• a terrorfenyegetés
• és a drogkereskedelem regionális terjedése

közvetlen hatást gyakorol a térség államainak belső stabilitására és határbiztonságára. Ezzel párhuzamosan Afganisztán gazdasági potenciálja – különösen a tranzit- és energiahálózatok összekapcsolása, valamint a kereskedelmi útvonalak diverzifikálása révén – lehetőséget kínál a közép-ázsiai országok számára a külkereskedelmük bővítésére és a regionális együttműködésük elmélyítésére.

A közép-ázsiai államok Afganisztán-politikája eltérő megközelítéseken alapul.

• Üzbegisztán és Kazahsztán aktívan törekszik gazdasági jelenlétének erősítésére,
• míg Türkmenisztán az energiakereskedelem fenntartását helyezi előtérbe.
• Ezzel szemben Tádzsikisztán jelentős biztonsági fenntartásokkal kezeli a tálib vezetéssel való kapcsolatokat, különös tekintettel az afganisztáni tádzsik kisebbség helyzetére és a határ menti instabilitásra.

Az alábbi cikkben bemutatjuk a közép-ázsiai országok Afganisztán-politikáját, gazdasági kezdeményezéseit és az együttműködés kihívásait – különös tekintettel a biztonsági, gazdasági és diplomáciai tényezőkre.

Üzbegisztán: vezető gazdasági szerep és regionális ambíciók

Üzbegisztán az egyik legaktívabb közép-ázsiai szereplő az Afganisztánnal való kapcsolatok terén. Taskent már a tálib hatalomátvételt követően is fenntartotta diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Kabullal, és azóta is folyamatosan dolgozik az együttműködés elmélyítésén.

Afganisztán kulcsfontosságú partner Üzbegisztán számára, mivel stratégiai földrajzi elhelyezkedése révén tranzitfolyosót biztosít Dél-Ázsia felé, megkönnyítve az üzbég exportlehetőségeket és hozzájárulva a regionális gazdasági integrációhoz.

A két ország közötti együttműködés egyik kiemelt projektje a Mazar-e-Sharif–Kabul–Pesavar vasútvonal, amely közvetlen összeköttetést teremtene Üzbegisztán, Afganisztán és Pakisztán között, lehetőséget biztosítva az üzbég áruk pakisztáni kikötőkbe történő eljuttatására. Bár a projekt megvalósítása jelentős logisztikai és biztonsági kihívásokkal jár, Üzbegisztán elkötelezett annak kivitelezése mellett, tekintettel az abban rejlő gazdasági lehetőségekre.

Ennek kiegészítéseként Üzbegisztán Termez mellett létrehozta az Airitom nevű szabad gazdasági övezetet (SEZ), amely vámhivatalt, raktárakat, logisztikai létesítményeket és szolgáltató központokat foglal magában. Az övezet célja, hogy elősegítse az üzbég és afgán vállalkozások közötti együttműködést, vámkedvezményeket biztosítva a felek számára. A létesítmény potenciálisan évi 1,2 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat generálhat, ami jelentősen hozzájárulhat Afganisztán gazdasági integrációjához.

2024 augusztusában Üzbegisztán és Afganisztán egy 2,5 milliárd dollár értékű kereskedelmi és beruházási megállapodást kötött, amelynek célja a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítése. A megállapodás keretében 12 infrastrukturális projektet indítottak el összesen 1,4 milliárd dollár értékben, amelyek vasúti, energetikai és logisztikai fejlesztéseket foglalnak magukban. Emellett 23 kereskedelmi szerződés született, amelyek együttesen 1,1 milliárd dollár értékű áruforgalmat biztosítanak, lehetővé téve az üzbég és afgán áruk vámkedvezményes kereskedelmét. A felek továbbá egy preferenciális kereskedelmi egyezményről is megállapodtak, amely

2024. október 1-jétől vámmentességet biztosít bizonyos afgán termékek számára – elősegítve a gazdasági integrációt és az üzleti kapcsolatok bővítését.

Bár Üzbegisztán hivatalosan nem ismerte el a tálib kormányt, pragmatikus megközelítést alkalmaz Afganisztánnal kapcsolatban. Taskent számára a gazdasági érdekek elsődlegesek, ezért törekszik a stabil kapcsolatok fenntartására Kabullal, miközben a regionális biztonsági kihívásokat is figyelemmel kíséri. Az üzbég kormányzat folyamatos párbeszédet folytat a tálib vezetéssel, hogy biztosítsa a megkezdett projektek megvalósítását, egyúttal minimalizálja az esetleges biztonsági kockázatokat.

Kazahsztán: óvatos nyitás és gazdasági érdek

Kazahsztán Afganisztán egyik legjelentősebb közép-ázsiai kereskedelmi partnere, különösen a mezőgazdasági termékek exportja terén. 2023-ban a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta a 600 millió dollárt, amelyből 504,2 millió dollár volt kazah export.

A kazah búza és liszt kulcsfontosságú az afgán élelmiszer-ellátás szempontjából, mivel Kazahsztán Afganisztán egyik legnagyobb gabonaszállítója.

Asztana célja, hogy fenntartsa és tovább bővítse ezt a piacot, ugyanakkor óvatos megközelítést alkalmaz a tálib vezetéssel való kapcsolatokban, különös tekintettel a regionális biztonsági helyzetre és a nemzetközi közösség elvárásaira.

2023 végén Kazahsztán eltávolította a tálibokat a terrorista szervezetek listájáról, amivel lehetőséget teremtett a hivatalos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére. A döntést a kazah külügyminisztérium az ENSZ gyakorlataival összhangban hozott lépésként értelmezte, ugyanakkor nyilvánvalóan a kereskedelmi és gazdasági együttműködés előmozdítását szolgálta. Ezt követően, 2024-ben egy kazah–afgán üzleti fórumon több mint 200 millió dollár értékű szerződést írtak alá, amelyek elsősorban gabona- és lisztexportra, valamint más mezőgazdasági és ipari termékek kereskedelmére vonatkoztak. Kazahsztán számára Afganisztán nem csupán fontos kereskedelmi partner, hanem stratégiai jelentőségű is a Kína és Európa közötti kereskedelmi útvonalak diverzifikálása szempontjából.

Az orosz–ukrán háború miatt Kazahsztán egyre nagyobb hangsúlyt fektet az alternatív tranzitútvonalak kiépítésére, és Afganisztán ebben kulcsszereplő lehet a dél-ázsiai kapcsolatok erősítésében. Ennek érdekében Asztana támogatja a regionális közlekedési és logisztikai fejlesztéseket, például a transzafgán közlekedési folyosó kialakítását, amely Üzbegisztánon és Afganisztánon keresztül Pakisztánba vezetne. A gazdasági együttműködés mellett Kazahsztán humanitárius segítségnyújtásban is aktív szereplő.

Az afgán nép támogatása érdekében ösztöndíjprogramokat kínál afgán diákok számára kazah egyetemeken, különösen agrártudományi és mérnöki képzések területén. Emellett Kazahsztán rendszeresen nyújt élelmiszersegélyt Afganisztánnak, ezzel hozzájárulva az ország humanitárius helyzetének javításához.

Bár Kazahsztán egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokat épít Afganisztánnal, politikai szinten továbbra is óvatos megközelítést alkalmaz. Asztana nem ismerte el hivatalosan a tálib kormányt, és külpolitikájában hangsúlyozza, hogy az afgán stabilitás kulcsa egy befogadó kormány létrehozása lenne. A kazah vezetés fenntartja a párbeszédet a tálib vezetéssel, ugyanakkor – legalábbis látszólag – kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi közösség elvárásainak figyelembevételére.

Türkmenisztán: Semleges külpolitika és az energiakereskedelem

Türkmenisztán hagyományosan semleges külpolitikát folytat, amelynek alapelve a belügyeibe való külső beavatkozás elutasítása és a regionális konfliktusokból való kimaradás. Ennek megfelelően az ország nem vállal aktív politikai szerepet Afganisztánban, ugyanakkor gazdasági érdekei miatt fenntartja és fejleszti kapcsolatait a tálib vezetéssel. A türkmén külpolitikai stratégia középpontjában az energiakereskedelem áll, amely elsősorban a földgázexport és az áramexport fenntartására összpontosul.

A türkmén kormány egyik legfontosabb célkitűzése a Türkmenisztán–Afganisztán–Pakisztán–India (TAPI) gázvezeték megvalósítása, amely lehetőséget biztosítana a türkmén földgáz új piacokra történő eljuttatására. Noha a projekt elméletileg mindkét fél számára előnyös, kivitelezése továbbra is akadályokba ütközik. A biztonsági kockázatok, a finanszírozási nehézségek és az afganisztáni politikai instabilitás egyaránt hátráltatják az előrehaladást, így a projekt tényleges megvalósulása továbbra is bizonytalan.

A földgázexport mellett Türkmenisztán jelentős villamosenergia-szállítója Afganisztánnak.

Az ország egyik legjelentősebb energetikai beruházása a Türkmenisztán–Afganisztán–Pakisztán (TAP) nagyfeszültségű áramátviteli hálózat, amely célja az afgán villamosenergia-ellátás biztosítása és Türkmenisztán szerepének növelése a regionális energiapiacon. A projekt részben már elindult, de a végrehajtás továbbra is kihívásokkal küzd, különösen a tálibok által garantált biztonság és a finanszírozási háttér tekintetében.

Türkmenisztán Afganisztán-politikáját egyértelműen a gazdasági érdekek határozzák meg. Az ország nem foglal állást az afganisztáni belpolitikai fejleményekkel kapcsolatban, és hivatalosan semleges álláspontot képvisel a tálib kormány elismerésének kérdésében. Ennek ellenére az együttműködés fenntartása és az energetikai projektek előmozdítása érdekében folytatja kapcsolatait a tálib vezetéssel.

Tádzsikisztán: Biztonsági aggályok és az ellenállás támogatása

Tádzsikisztán a közép-ázsiai országok közül a legkritikusabb álláspontot képviseli a tálib vezetéssel szemben. Emomali Rahmon elnök következetesen elutasítja a tálib kormány hivatalos elismerését, és hangsúlyozza, hogy Afganisztánnak egy etnikailag befogadó, minden kisebbséget képviselő kormányra van szüksége. Dusanbe különösen érzékeny az afganisztáni tádzsik kisebbség helyzetére, amely az ország lakosságának mintegy 25 százalékát teszi ki. A tálibok hatalomra kerülése óta egyre több jelentés számol be a kisebbségeket érintő hátrányos intézkedésekről, amelyeket a tádzsik vezetés rendszeresen bírál.

A tádzsik vezetés egyik legnagyobb aggodalma az Iszlám Állam-Khoraszán (ISIS-K) növekvő jelenléte Afganisztánban. A terrorszervezet az elmúlt években egyre aktívabbá vált a térségben, és több támadást hajtott végre az afganisztáni határvidéken. Dusanbe attól tart, hogy az ISIS-K terjeszkedése közvetlen biztonsági fenyegetést jelenthet Tádzsikisztán számára,

ezért fokozta határvédelmi intézkedéseit, és megerősítette katonai együttműködését Oroszországgal, valamint Kínával.

A drogkereskedelem szintén kiemelt problémát jelent Tádzsikisztán számára. Afganisztán korábban a világ legnagyobb ópiumtermelője volt, mára viszont – a tálibok által bevezetett drogtilalom ópiumtermelésre gyakorolt hatása nyomán – az egyik legnagyobb metamfetamin-exportőrré vált. Az illegális kábítószer-kereskedelem jelentős része a tádzsik–afgán határon keresztül zajlik. A tádzsik hatóságok rendszeresen hajtanak végre drogfogásokat, de a határellenőrzések és az erőforrások korlátozottsága miatt a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem továbbra is komoly kihívást jelent.

Míg Üzbegisztán és Kazahsztán a gazdasági együttműködésre összpontosít, Türkmenisztán pedig a semlegesség fenntartását helyezi előtérbe, Tádzsikisztán biztonsági szempontok és etnikai szolidaritás mentén határozza meg Afganisztán-politikáját. Dusanbe továbbra is fenntartja azt az álláspontját, miszerint Afganisztán stabilitása csak egy inkluzív kormány létrejöttével biztosítható, ezért határozottan elutasítja a tálibokkal való együttműködést, miközben saját védelmi intézkedéseit is megerősíti az afganisztáni határon.

A cikk szerzője Kovács Blanka, a Migrációkutató Intézet elemzője.

The post Már a szomszédok is kopogtatnak Kabul ajtaján first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu