A vészkorszakot követő évtizedekben Magyarország területén sorra bontották el, vagy épp alakították át a különböző méretű zsinagógákat, hiszen a közösségek száma és létszáma a töredékére csökkent, egykori otthonaik pedig fenntarthatatlanná váltak.
Kőbányán a Mezőgazdasági Múzeum, a Nikex Külkereskedelmi Vállalat, majd a Magyar Televízió hasznosította Schöntheil Richárd egyik fő művét, egy évszázaddal idősebb óbudai társának belső terét pedig hosszú időn át szintén díszletek, illetve egy tévéstúdió töltötte meg (2016 óta újra egy zsidó közösség otthona). A helyzet a fővároson kívül sem volt rózsásabb: Kecskemét belvárosának egyik legszebb épülete a Tudomány és Technika Házává alakítva úszta meg a biztos lebontást, a Békéscsabán egykor működő két zsidó imaház egyikéből bútorbolt, a másikból pedig irodaház lett.
Vannak persze olyan esetek is, amiknél a holokauszt nem jelentett ennyire gyökeres változást: ilyen a zuglói Jávorka Ádám utcai imaházé, ahol egészen 1988-ig imádkoztak a környékbeliek. Ez a csúcsíves vakárkádjaival, látványos oszlopfőivel, valamint oromzatán Dávid-csillaggal távolról nézve is könnyen azonosítható apró épület mégiscsak kivétel a listában, hiszen az eredetileg az újságíróként és országgyűlési képviselőként egyaránt jelentős Csávolszky Lajos (1841–1909) nyaralójaként valamikor az 1870-es években nőtt ki a földből, ma még látható díszeit pedig négy évtizeddel később, a zsidó hitközség általi megvásárlásakor kapta.
Az épületről 2019-ben született cikkünk szerint a mainál eredetileg jóval nagyobb – az utcafrontra néző szárny párja Budapest ostroma után eltűnt –, a háború előtt kultúrtermet, illetve szakrális teret egyaránt rejtő zsinagógában a rendszerváltás után sokáig a Habonim dror nevű zsidó ifjúsági szervezet működött, a kilencvenes évek derekán pedig a holokauszt-múzeummá való átalakítása is napirendre került, ez azonban végül tervasztalon maradt.
A kétezres évek végén már üresen álló struktúra megmentését a zuglói önkormányzat végül épp tíz évvel ezelőtt, 2015-ben tűzte ki célul: a kerületet akkor irányító Karácsony Gergely a Facebook-oldalán arról írt, hogy ez az egyik, felújításra váró zuglói érték, így értékvédelmi munkacsoportot hoznak létre, hogy sorban felújíthassák a hasonló épületeket.
Ennek az útnak az első lépése a helyi védelem alá vonás volt, amire végül 2018 végén kerülhetett volna sor. Ezt az eljárást elindító magánszemély, valamint az önkormányzat nyomásgyakorlásnak szánhatta a tulajdonos felé, hiszen egy, az a 2018. november 22-i képviselő-testületi ülés apropóján feltöltött dokumentumok egyikéből kiderül: a gazda akkor már egy éve nem tett eleget az úgynevezett jókarbantartási kötelezettségének, a zuglói építéshatósági osztály pedig egyenesen úgy érezte, hogy a helyzeten a védettség sem fog segíteni.
A napirendi pontot az ülés előtt röviddel végül visszavonták, Karácsony pedig a ma is elérhető felvétel elején jól hallhatóan kijelenti az okot: azért nem szavaznak az ügyben, mert nem ismerik a tulajdonos Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) álláspontját, így később fogják majd tárgyalni a ház sorsát.
Ez végül egyetlen ülésen sem történt meg, így a legelismertebb szakemberek közé tartozó Ritoók Pál által jegyzett értékvédelmi dokumentáció ellenére a ház nem kapott védelmet.
The post Már csak egy isteni csoda menthetné meg a védelemre érdemes zuglói zsinagógát first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
