Az Észak-atlanti áramlás leállása egy-két évtizeden belül bekövetkezhet, ez pedig hazánkban akár 50 fokos nyári hőséget és -30 fokos fagyokat okozhat, miközben bármikor előfordulhatnak fagypont körüli értékek nyáron és 25 fokos csúcshőmérsékletek télen. Sőt, a jelenlegi jelentős, átmeneti lassulások már most is komoly hatással vannak a magyarországi időjárásra és a pénztárcánkra.

Az áramlat gyengül, a hűtő-fűtő hatás megszűnésével pedig fizikai törvényszerűség, hogy térségünkben a legszélsőségesebb kontinentális klímát káosszal vegyítő időjárás váljon uralkodóvá. Ha a jövő Budapestjére vagyunk kíváncsiak, Tatárföld fővárosa, Kazany viszonyait érdemes átnézni. A miértekről és a részletekről Molnár László meteorológussal, a Kiderül.hu munkatársával beszélgettünk, aki szerint a leállás egyre inkább tény, csupán az időpontja kérdéses.

Mi ez az áramlat?

Az AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation – azaz atlanti meridionális bukóáramlás) egy globális vízi szállítószalag, az északi félteke gigantikus „hőcserélő rendszere” az Atlanti-óceánon. Óriási tengeri folyóként a trópusok meleg vizét szállítja Afrika egyenlítői partvidékétől előbb a Mexikói-öbölbe, majd Amerika partvonalát követve északra, leghosszabb ága egészen Skandinávia északi csücskéig, illetve Grönland déli részéig is eljut – és tényleg hatalmas, a Föld összes folyójának vízhozama az áramlás mindössze 1-2 százalékát tenné ki.

Az egész rendszert a fizika törvényei, pontosabban a déli meleg és az északi hideg között fennálló hőenergia kiegyenlítődése működteti. A víz észak felé haladva fokozatosan átadja energiáját a légkörnek, kihűlve pedig lebukik, és a felszín alatt áramlik vissza, déli irányba. Anélkül, hogy elvesznénk a részletekben, az AMOC legészakibb ága, az úgynevezett Észak-Atlanti áramlat környezeténél még mindig melegebb vize biztosítja, hogy Nyugat- és Közép-Európában a nyugat-keleti, úgynevezett zonális áramlás az uralkodó.

A nyugati áramlás biztosításával az AMOC télen fűti, nyáron hűti a térséget, illetve gátolja az extrém időjárási helyzeteket okozó észak-déli, úgynevezett meridionális hullámok kialakulását, amelyek nyomán sarkvidéki hideg áramlik messze délre, és déli meleg magasan északra

– fogalmaz a meteorológus a 24.hu-nak.

Ma már mondhatni lehetetlen az átlagos időjárást definiálni, ezért fogalmazzunk úgy, hogy mielőtt a klímaváltozás mindent a feje tetejére állított, egy átlagos év során Európa időjárására körülbelül 80 százalékban a zonalitás, 20 százalékban a meridionalitás volt jellemző. Az utóbbi években, évtizedekben azonban az arány jócskán eltolódott utóbbi irányába, ami a szélsőségek gyakoriságában is megjelenik.

Az ok pedig az Észak-atlanti áramlás folyamatosan ingadozó, ám trendszerűen gyengülő vízhozama, Molnár László ennek részleteit és következményeit vizsgálta.

Átléptük a fordulópontot?

A növekvő átlaghőmérséklet és a gyakori meleg szélsőségek hatására többek között a grönlandi jégtakaró is gyors ütemben olvad. A sziget déli részén nagy mennyiségű, hideg olvadékvíz jut a tengerbe, az „észak-atlanti hideg foltnak” nevezett jelenség az űrfelvételeken is remekül látszik. A fizika pedig továbbra is teszi a dolgát: az AMOC meleg, sós vize a hideg édesvíz alá bukik, kihűl, ezért lassul, csökken a szállított vízmennyiség, az áramlat elenyészik, és már nem képes olyan messze északra eljutni.

Miként említettük, vízhozama elég hektikus, átlagban 15-20 millió köbméter másodpercenként, ám az utóbbi két évtizedben kimutatható a trendszerű, 17-18 százalékos csökkenése. A veszélyes pedig az az egészben, hogy bizonyos veszteség után eléri az úgynevezett fordulópontot (tipping point), ahol megbomlik a stabil egyensúly, a rendszer egy másik, kiszámíthatatlan állapotba kerül: innentől kezdve rövid időn belül teljesen leállhat.

Egyes kutatók szerint a fordulópont már egymillió köbméter/másodperces lassulásnál bekövetkezhet, egy 2023-as tanulmány pedig 2025 és 2095 közé vetíti előre a teljes összeomlást, legvalószínűbb dátumként a 2050-es éveket megjelölve.

Furcsa módon az utóbbi években nincsenek nyilvános információk az áramlat aktuális vízhozamáról, a hozzáférhető adatokból azonban az látszik, hogy a trendszerű lassulás egyértelműen meghaladta a 2 millió köbméter/másodpercet. Vagyis meglehet, hogy már át is léptük a fordulópontot, és innentől kezdve az összeomlás már csak idő kérdése. Hozzá kell tenni, hogy a tipping point átlépését majd csak utólag, a következmények megtapasztalása után tudjuk visszamenőlegesen pontos dátumhoz kötni. A témában megjelent legfrissebb publikációk összevetése és saját kutatásai eredménye alapján Molnár László úgy látja:

The post Már most 10 és 100 ezrekbe kerül a magyar családoknak a klímaváltozás first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu