A könyvtárat mindenképpen nézd meg

– hangzott a tanács egy helsinki lakostól arra a kérdésre válaszként, mit érdemes meglátogatni a finn fővárosban. Bár nagy könyvrajongóként és könyvtárlátogatóként logikusnak hatott az ötlet, ráadásul a budapesti Szabó Ervin könyvtár Kálvin téri épületére gondolva észszerű döntésnek tűnt az Oodi könyvtár meglátogatása, valljuk be: egy könyvtár nem feltétlenül tartozik azon látványosságok közé, amelyet az ember az elsőként vés fel a listájára, ha valahol turistáskodik.

Ehhez hozzákapcsolódnak a könyvtárakról alkotott általános prekoncepciók is: a könyvek olyan szentélye ez, ahol illik csöndben maradni, és némán csodálni az égig érő könyvespolcok hosszú sorát. Mondjuk ki: nem feltétlenül a legerősebb turistamágnes. Az Oodiba belépve aztán minden prekoncepció szertefoszlik, és azonnal értelmet nyer, hogy miért mégis egy városi könyvtár Helsinki egyik legfontosabb és legzsúfoltabb látványossága, ráadásul úgy, hogy megférnek egymás mellett a helyiek és a szelfiző turistahordák is. Sőt, az Oodi hitvallása éppen az, hogy társadalmi rangtól, nemtől, bármiféle irányultságtól függetlenül bárki jöhet.

Mindenkit szívesen látunk az Oodiban, az egyenlőség a könyvtár legfontosabb értéke az önkifejezés szabadsága mellett. Mindenkit várunk: üzletembereket, kisgyerekes családokat, diákokat és hajléktalanokat, azon vagyunk, hogy mindenki számára megfelelő szolgáltatást nyújtsunk

– foglalta össze a könyvtár igazgatója, Anna-Maria Soininvaara az Oodi ötödik születésnapján, 2023-ban.

Könyvtárat ajándékba

Sokat elmond egy országról, hogy függetlenségének megünneplését nem emlékérmék kibocsátásával és nagyszabású rendezvényekkel ünnepli, hanem egy szuperkönyvtárral lepi meg saját magát. Az intézmény ötlete már 1998-ban felmerült, amikor a kulturális minisztériumban megindult az ötletelés, mivel ünnepeljék meg Finnország függetlenedésének századik évfordulóját. Az, hogy egy könyvtár legyen a nem mindennapi születésnapi ajándék, az akkori kulturális miniszter, Claes Andersson ötlete volt. Nem meglepő egy olyan országban, amelynek lakosai híresek a könyvek és az olvasás iránti rajongásukról, és ahol a könyvtár a legnépszerűbb kulturális intézménynek számít. Kicsivel több mint egy évtizeddel később kezdtek bele a megvalósításba, ám az új városi szuperkönyvtárat úgy kívánták megalkotni, hogy valóban mindenkié legyen, ebben pedig aktív közreműködésre számítottak maguktól a finnektől is.

Az ötletelési folyamat teljesen nyílt volt, a könyvtár megálmodásának számtalan fázisába vonták be a helyieket. Az Álmok fája elnevezésű projektben bárki bedobhatta az ötletét, hogy is képzeli el az épületet, de a könyvtár elnevezését és a jelenleg is ott működő kis robotok nevét is közösségi ötletelés során találták ki – így lett 1600 névjavaslat közül a könyvtár neve Oodi, azaz Óda, a robotoké Tatu, Patu és Veera egy finn gyerekkönyv nyomán. Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy olyanoktól is visszajelzéseket szerezzenek, akik nem rendszeres könyvtárlátogatók, emellett több nyilvános fórumot, workshopot is tartottak, és abban is a lakosság tanácsát kérték, hogyan költsék el a könyvtárra szánt pénzt. És ha már anyagiak: az Oodi 98 millió euróból, azaz 40 milliárd forintból épült, az állam 30 millió eurót adott bele, a nagyobb részét pedig Helsinki városa finanszírozta.

Az épület megtervezésére nemzetközi pályázatot írtak ki, amelyre majdnem 550 jelentkezés érkezett, végül a finn ALA Architects örülhetett a győzelemnek, és bár a döntést szakmai zsűri hozta meg, ebben is kikérték a helyiek véleményét, akik értékelhették a nyilvánosságra hozott építészeti terveket. A könyvtár tervezése során elsődleges szempont volt, hogy az épület lehetőleg nulla energiaigényű legyen, helyi anyagokat használjanak fel hozzá, illeszkedjen a városképbe, és otthonos közösségi teret biztosítson a látogatóknak.

Az új könyvtár a Kansalaistori téren kapott helyet a belvárosban, néhány perces sétára a főpályaudvartól a Kiasma kortárs művészeti múzeum mellett, szemben a finn parlamenttel – elhelyezkedése azért is szimbolikus, mert a kormány és a nyilvánosság közötti kapcsolatot is jelképezi. Az épület egy hatalmas hajót formáz, egy első blikkre fából és üvegből álló épületmonstrumot, amely mégis kecses, nem nyomja agyon monumentalitásával a teret.

The post Már most a világ legjobbja a finn csodakönyvtár, de sosem lesz teljesen kész first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu