Fontos ítéletet hozott a devizahitelesek szempontjából az Európai Unió Bírósága (EUB). Egy svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében mondták ki: az árfolyamkockázatról szóló elégtelen tájékoztatás miatt érvénytelen szerződés utólagos beavatkozással nem tehető érvényessé vagy hatályossá, és az eredeti állapotokat kell visszaállítani. Mit jelent ez?
Az alapügy valóban egy deviza alapú autólízing-szerződés volt, azonban az Európai Unió Bíróságának ítéleteit nem úgy kell olvasni, mint egy magyar bírósági ítéletet, ahol van egy alperes és egy felperes, és a kettejük közti jogvitát oldják fel. Tehát nem egyedi ügyről van szó, ami csak egy szerződésre volna érvényes. Hanem arról van szó, hogy az alapügyben felmerült kulcsfontosságú kérdésben értelmezi az EUB, hogy a magyar bírósági gyakorlat megfelel-e az EU-s irányelveknek.
A jelentősége pedig az ítéletnek az, hogy a hazai jogalkalmazás nem felel meg az uniós irányelveknek, és ezen változtatni kell.
Az alapügy tekintetében teljesen mellékes, hogy lízing- vagy kölcsönügyletről van szó. Tehát nem a konkrét esetben felmerült lízingszerződés kapcsán mondták ki, hogy a szerződés az „elégtelen tájékoztatás” miatt semmis, és azzal mit lehet tenni és mit nem, hanem azt deklarálták, hogy az összes olyan szerződés, mint ami a perbeli alapesetben is szerepel, már a vételi- és eladási árfolyamok alkalmazása miatt semmis. Ezt a kérdést egyébként az előterjesztő Kúria sem vitatta. Az EUB abban a kérdésben foglalt állást, hogy ez az érvénytelenség nem orvosolható a magyar nemzeti banki árfolyam utólagos behelyettesítésével.
Mi volt az alapügy, a konkrét szerződés hibája?
Az, hogy a deviza alapú szerződésben benne van a vételi- és az eladási árfolyamok alkalmazása. A köznyelvben árfolyamrésnek nevezett indexálási mechanizmus kérdését a magyar kormány korábban az úgynevezett devizahiteles törvényekben próbálta rendezni. Felállítottak egy törvényi vélelmet, amely azt mondta ki, hogy amennyiben a „devizahiteles” szerződés tartalmazza a vételi és eladási árfolyamok alkalmazását, akkor az tisztességtelen, semmis feltételt tartalmaz. Ez a törvényi vélelem egy korábbi, az uniós bíróságot megjárt ítélet alapján született, ez volt az emlékezetes Kásler-ügy. Csakhogy akkor a magyar Kúria és a kormány is figyelmen kívül hagyta az EUB döntését, és végül egy olyan törvény született, amely utólag, tartalmilag nyúlt bele a devizaszerződésekbe, érvényessé nyilvánította azokat úgy, hogy visszaállította a devizában kirótt pénztartozást, ezzel a fogyasztókat megfosztotta azon joguktól, hogy a semmis feltételektől megszabadulva ne kelljen teljesíteni a tisztességtelen követeléseket. Ezzel szemben most az EUB azt mondta ki, hogy
utólag nem lehet belenyúlni ezekbe a szerződésekbe, nem lehet tartalmilag módosítani azokat, hanem az eredeti állapotot helyre kell állítani.
Mi az az árfolyamrés?
Az árfolyamrés a vételi és eladási árfolyam közti különbség. A vételi árfolyam mindig alacsonyabb az eladási árfolyamnál. Devizahitelek esetén általában a hitel folyósítása vételi áron, míg a törlesztés eladási áron történik. E két ár közti különbség a deviza árfolyamrése, amelynek pontos mértékét a bankok szabadon határozzák meg. Ennek alkalmazását nyilvánították tisztességtelennek a Kásler Árpád és az OTP Bank közt zajlott perben.
Mit jelent ez egy általános devizahiteles szerződés esetében?
Ha valaki felvett 10 millió forintot, és visszafizetett már 13 milliót, de további 10 millió forintot követelnek tőle, akkor valójában a banknak kell visszafizetnie az ügyfélnek 3 millió forintot. A kapott 10 millió forinttal kell elszámolni a feleknek, nincs „árfolyamrés”, nem jár árfolyam-különbözet, nem jár kamat. Ezt jelenti az eredeti állapot helyreállítását.
The post Marczingós László az uniós bíróság devizahiteles ítéletéről: Európai szintű botrány lesz first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
