David Röntgen (1743–1807) nevét hallva ma leginkább a röntgengépek jutnak az ember eszébe, a 18. és 19. század fordulójának tehetős európai polgárai, illetve főrendjei azonban még szépen faragott bútorcsodákra vagy az azok köré szőtt legendákra asszociáltak.

Nem véletlenül, hiszen a morva protestáns mozgalom egyik bölcsőjében, Herrnhaagban született, a szakmát Londonban is tanult apjától, Abrahamtól elsajátító David röviddel azután, hogy 1772-ben átvette a családi műhelyt, igazi sikertörténetet varázsolt belőle.

Ennek első lépését a korszak fontos óragyárával, a Kinzinggel való együttműködés, illetve egy párizsi üzlet megnyitása jelentette, a francia fővárosban tevékenykedő asztalosok céhének tagjai azonban egyre inkább ferde szemmel nézték, hogy a termékeit továbbra is Németországban gyártatja. Röntgennek épp ezért egy nagy áttörésre volt szüksége, ami elhallgattatja a kritikusait.

Erre 1780-ig kellett várni, mikor a férfi teljesen új intarziatípust dolgozott ki: a fába nem égetéssel, füstöléssel vagy épp véséssel helyezte el a mintázatot, hanem a köveknél használt pietra dura-technikát követve apró, hajszálpontosan kivágott elemeket illesztett a kivágott sík bútorlapokba.

A céh ezzel tagjai közé fogadta, Röntgen pedig egy csapásra a francia művészeti élet egyik legfontosabb alakja lett. Hirtelen felemelkedéséhez a királynével, Marie Antoinette-tel közeli kapcsolata – mindkettejük anyanyelve a német volt –, illetve az a tény is hozzásegítette, hogy a sorra érkező bútorok elképesztően bonyolultnak tűnő, de valójában sokszor egyszerű mechanikus funkciókat rejtettek, így egyetlen kulcs elfordítása, egy retesz elhúzása vagy egy gomb megnyomása után hosszú másodperceken át lehetett figyelni a sorra nyíló eldugott fiókokat és részleteket.

The post Marie Antoinette is csodálta Röntgen, a német bútorkirály életre kelő komódjait first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu