A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly indított pert, hogy kiderüljön: hány olyan kisbaba van, akiket születésük után nem vittek vagy nem vihettek haza a szüleik, és azóta is kórházakban várják, hogy valaki gondoskodjon róluk. Egyelőre úgy tűnik, ezt az információt nem tudhatjuk meg, mert szerdán a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, a keresetet pedig elutasította.

Az elsőfokú ítélet kimondta, hogy két minisztériumnak és az Országos Kórházi Főigazgatóságnak (OKFŐ) ki kell adnia a jogvédő szervezet számára a kért adatokat. Az ítélőtábla indoka ezzel szemben egyebek közt az volt, hogy a jogvédő szervezet adatkérése nem volt precíz. A bíróság kimondta, hogy a két minisztériumnak és az OKFŐ-nek új adatokat kellett volna előállítania, de jogszabályi alapon erre nem kötelezhetők.

A TASZ tavaly a Belügyminisztériumot, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, valamint az OKFŐ-t és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot perelte be. A jogvédő szervezet nemcsak a kórházban tartózkodó, elhelyezésre váró újszülöttek és gyermekek számát kérte az állami intézményektől, hanem azt is, hogy adják ki, hogy e gyermekek közül hányat nyilvánítottak örökbefogadhatónak. Az elsőfokú ítélet szerint a két minisztériumnak és az OKFŐ-nek a kért adatokat ki kellett volna adnia a TASZ számára, egészségügyi intézményenkénti bontásban. Az állami szervek fellebbezése után a másodfokú bíróság azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet.

A szerdai ítélet után kérdésünkre válaszul a TASZ azt közölte, hogy a Kúriára viszi az ügyet, de ez azt jelenti, hogy az országgyűlési választás előtt biztosan nem lesznek megismerhetők a kórházban elhelyezett gyerekekre vonatkozó pontos adatok.

Hektikus adatközlések

Még zajlott a TASZ által indított per tavaly novemberben, amikor éppen az egyik tárgyalási napon az OKFŐ a Telex érdeklődésére reagálva közölte, hogy az adatközléskor 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak vagy akiket nem vihettek haza magukkal. Ez azért volt abszurd, mert, ahogy a TASZ akkori közleményében felhívta rá a figyelmet, a tárgyaláson az állami gyermekvédelmi szervek és a minisztériumok képviselői arra hivatkoztak: fogalmuk sincs a kórházban élő több száz kisbaba számáról és jogi helyzetéről, és nem is gondolják úgy, hogy közük volna a családjukból kiszakított, kórházakban szenvedő gyerekekhez.

A bíró szünetet rendelt el azért, hogy az alperesek is elolvashassák a frissen megjelent cikket, amelyben az adatok szerepelnek. A TASZ szerint ezután is furcsa érvekkel „próbálták magyarázni a megmagyarázhatatlant”, például azzal, hogy a cikkben nem a kórházakban tartott babákról van szó, és a gyermekvédelmi szervek csak a nevelőszülőhöz vagy intézménybe kerülő gyerekekről tudnak, de arról fogalmuk sincs, hogy honnan keverednek oda.

Noha az adatközlés káoszos és hektikus, a növekvő tendencia egyértelmű: a kórházban hagyott gyermekek száma 2024 elején még 50–100 volt, 2024 őszén már 280 és 300 között alakult, tavaly őszre pedig meghaladta a 350-et.

Szakértők – köztük a TASZ is – azt hangoztatják, hogy a kórházakban lévő kisbabák többségét nem a szüleik hagyták el, de még csak nem is bántalmazó családból jövő újszülöttek, hanem olyan gyerekek, akiket indokolatlanul emeltek ki a családjukból.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter még tavaly Kardosné Gyurkó Katalinnal, a nevelőszülői rendszer és örökbefogadás koordinációjáért felelős miniszterelnöki biztossal részleteket osztott meg egy videóban az adatokról:

• a kórházban hagyott gyermekek 90 százaléka nagyjából tíz kórházban van (egy másik interjúban a miniszterelnöki biztos azt mondta, a többi között Nyíregyházán, Miskolcon, Baján, Kiskunhalason, Kecskeméten és egy-két fővárosi kórházban).
• A körülbelül 350 gyermekből 120 olyan van, akiről már lemondott a vér szerinti szülő. Ők azok, akiket örökbe lehet fogadni.
• Rajtuk kívül 120 olyan baba van, akikről nem mondott le az édesanyjuk, ők nevelőszülőkhöz kerülhetnek.
• A többi, körülbelül száz csecsemőnek a státusza jogilag nem tisztázott, például külföldi szülők gyermeke. Számukra a kormány szerint jelenleg a csecsemőotthon a megoldás.

Nem ők szülték őket

A Népszava nemrég felkavaró riportban tárta fel olyan szülők történetét, akik nem vihették haza a tatabányai kórházból az egészséges kislányukat. A szülés után nem sokkal az édesanyát kirakták a kórházból, majd naponta kétszer engedték be szoptatni. Egy nap aztán az egészséges újszülöttet a szülők tudta nélkül elszállították, és nem mondták meg nekik, miért és hova. Az ügy végül a jobbikos hátterű Babamentő Akciócsoport segítségével oldódott meg. Róluk ebben a cikkben írtunk bővebben.

Korábban a TASZ is nyilvánosságra hozott egy hasonló történetet. Marianna fél év küzdelem után vihette haza kisfiát, akit születése után jogtalanul tartottak a kórházban.

A kormány csecsemőotthonok nyitásával és építésével oldaná meg a kórházban hagyott babák helyzetét, ám ez még a miniszteri biztos szerint sem jelent hosszú távon megoldást.

Kardosné Gyurkó Katalin kritizálta Pintér Sándor elhíresült mondatát is, amikor a Parlament folyosóján a kórházban hagyott csecsemőkről kérdezték a belügyminisztert. „Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk őket ott” – mondta Pintér, akinek kijelentését a miniszteri biztos úgy kommentálta, hogy ő másképp fogalmazott volna.

The post Másodfokú bíróság: nem kell kiadni a kórházban elhelyezett csecsemők számát first appeared on 24.hu.

Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu