Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján ritka genetikai rendellenessége volt annak a középkori lovagnak, akinek maradványait egy spanyolországi temetőben tárták fel – írja a Live Science. A középkorú férfi fején két szűrt seb, a térdén pedig zúzódás volt, ami arra utal, hogy csatában halt meg. Szokatlanul hosszú és keskeny feje emellett arról árulkodik, hogy olyan betegségben szenvedett, amely általában már gyermekkorban végzetessé válik.
„Nagyon meglepődtem” – írta Carme Rissech, a spanyol Rovira i Virgili Egyetem antropológusa és a csapat tagja.
Még sosem láttam ilyen koponyát, főleg nem egy lovag esetében
– tette hozzá.
A publikációban a szerzők részletesen bemutatták a csontok elemzését. A maradványok a Zorita de los Canes-i várban kerültek elő, a helyszínt a 13. és 15. század között a katonai feladatokat ellátó, lovagokból és szerzetesekből álló Calatrava-rend foglalta el.
Amikor a régészek 2014 és 2019 között feltárták a helyi temetőt, több tucat csontvázat találtak, köztük egy nőét, amelyen erőszakos cselekmények és csatában szerzett sebek nyomait észlelték. A legérdekesebb mégis egy rendkívül hosszú koponyájú férfi volt.
Az elhunytat egy, mára nagyrészt szétbomlott fakoporsóba helyezték. Csontjai is jelentősen degradálódtak, de így is sikerült megállapítani, hogy a 40-es évei közepén vagy végén halt meg, a maradványokon látható izomnyomok pedig aktív életről tanúskodtak.
Crouzon-szindróma
A legizgalmasabb ugyanakkor az a három koponyavarrat volt, amely a fejlődés során túl korán bezárult, eltorzítva a fejet. A legtöbb koponyavarrat csak az ember 20. életévének elején nő össze, így támogatva az agy növekedését, amennyiben a bezáródás túl korán megtörténik, az végzetes lehet.
Ezt az állapotot craniosynostosisnek nevezik. Ugyan manapság műtéti úton már enyhíteni lehet a rendellenesség hatásain, a középkorban a beavatkozás nem volt elérhető.
A craniosynostosis világszerte körülbelül 2500-ből 1 esetben fordul elő, és sokszor genetikai mutációk idézik elő. Az egyik leggyakoribb ok a Crouzon-szindróma, amely széles szemtávot, kidudorodó szemeket, kicsi állkapcsot és halláskárosodást is kiválthat. A legtöbb, ezzel a szindrómával élő ember kognitív funkciói normálisak.
Mivel a lovag esetében látszólag csak a koponya érintett, a csontváz többi része nem,
a szakértők úgy vélik, hogy a férfi maga is Crouzon-szindrómában szenvedett.
A kutatók szerint figyelemreméltó, hogy a férfi sebészeti beavatkozás nélkül is megélte a felnőttkort. Érdemes hozzátenni, hogy a rendellenesség igazolásához genetikai elemzésekre lenne szükség, az viszont bizton állítható, hogy a lovag elboldogult betegségével.
The post „Még sosem láttam ilyen koponyát” – ritka rendellenességgel élt a csatában elesett lovag first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
