Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint eddig nem látott mértékben, 6170 milliárd forintot költ idén gazdaságfejlesztésre, addig az államháztartási mérleg február végi adatai szerint csak a Nyugdíjbiztosítási Alapba több mint 6996 milliárd forintot csoportosítanak át, és ez nem is a teljes összeg, amit a kormányzat kifizet nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra – olvasható az economx.hu összefoglalójában.
Amíg 2020-ban Nyugdíjbiztosítási Alapban még csak 3651,9 milliárd forint volt, addig 2026-ra ez több mint 3300 milliárd forinttal bővült.
Az államháztartási mérlegből viszont már most világossá vált, hogy 2026 első két hónapjában is hatalmas nyomás nehezedett az államháztartásra a nyugdíjkifizetések miatt.
Az NGM adatai szerint 2026. február végéig nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot fizetett ki az állam, miközben összehasonlításképp gyógyító-megelőző ellátásra ugyanebben az időszakban 537,1 milliárd forint jutott. A Nyugdíjbiztosítási Alap szűkebben vett nyugellátási kiadásai 1749,7 milliárd forintban teljesültek, ami az egy évvel korábbi bázist 258,5 milliárd forinttal, vagyis 17,3 százalékkal haladja meg.
A drasztikus kiadásnövekedés hátterében a minisztérium szerint is több tényező együttes hatása áll.
- A 13. havi nyugdíjra összesen 533,2 milliárd forintot fizettek ki, ami 41,5 milliárd forintos növekedést jelent az előző évhez képest.
- A 14. havi nyugdíj bevezetésének szabályai szerint a jogosultak februárban egyheti ellátásnak, tehát a havi összeg negyedének megfelelő összeget kaptak, ami 133,3 milliárd forintot tett ki.
- Szerepet játszik benne a 2025 novemberében végrehajtott 1,6 százalékos kiegészítő emelés, és a 2026 januári, 3,6 százalékos inflációkövető nyugdíjemelés. Az öregségi nyugdíjakra 8,8 százalékkal, a „Nők 40” programra pedig 9,2 százalékkal költött többet az állam, mint egy évvel korábban. Az inflációkövető emelés önmagában 41,6 milliárd forintos többletet jelentett február végéig.
A kiadások fedezetét a munkáltatói és munkavállalói befizetések biztosítják, amelyeket az adóköteles jövedelmek és a járulékköteles bértömeg növekedése pozitívan befolyásolt. A szociális hozzájárulási adóból (szocho) 555,6 milliárd forint folyt be, ami 61,6 milliárd forintos növekedés, míg a társadalombiztosítási (tb) járulék 566,3 milliárd forintban teljesült, 75,7 milliárd forinttal meghaladva az egy évvel korábbi adatot. A szochobevételek 82,81 százaléka, míg a tb-járulék 54 százaléka illeti meg közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alapot.
A befizetések növekedése ellenére az Alap működéséhez elengedhetetlen a központi költségvetési hozzájárulás.
A 2026-os tervek szerint az állam 626 milliárd forinttal, a tavalyinál 61,5 milliárd forinttal magasabb összeggel támasztja alá a kasszát.
Ebből csak februárban 531,7 milliárd forintot utalt át a Magyar Államkincstár dedikáltan a 13. havi nyugdíjak fedezetére. Érdekesség ugyanakkor, hogy a 14. havi egyheti nyugdíjnak a tárgyévben nincs külön címzett támogatása; ennek fedezetét az előirányzatok automatikus, törvényi szintű túlteljesíthetősége biztosítja az NGM szerint.
The post Megborult a magyar nyugdíjkassza, a kormánynak kell aládúcolni first appeared on 24.hu.
Tovább az erdeti cikkre:: 24.hu
